• Iskolánk
  Iskolánk Állásajánlatok Eredményeink
• Felvételi iskolánkba
• E-napló
• Évkönyv
• Legfontosabbak
  Kapcsolat K.É.K. Idei tanév rendje E-napló Iskolánk órarendje Tantárgykódok az órarendben Névadónk
• Szakmáink
  Magasépítő technikus Útépítő, vasútépítő és fenntartó technikus Informatikai rendszer- és alkalmazásüzemeltető technikus Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus Közszolgálati technikus
• Mentális jólét
• Dokumentumaink
• Felnőttek oktatása

Ezredforduló után

1999/2000-es tanév

Az 1999/2000-es tanév egyszerre hozott számunkra örömteli és gondterhes napokat. Az örömteli napokra tudatosan készültünk, a baj váratlanul ért bennünket.

Húsz osztályban 526 kipihent diák és 42 tettre kész pedagógus kezdte meg azt a tanévet, mely megkülönböztetett jelentőséggel bírt, hiszen egy 50 éve sikeresen működő intézmény jubileumi tanéve indult. Az évforduló egyrészt visszatekintésre és számvetésre módot kínáló alkalom, másrészt inspiráló lehetőség annak megválaszolására, hogyan tudja iskolánk a jelen követelményeit és a jövő elvárásait teljesíteni, fenntartani megbecsült szerepét a térség szakember képzésében.

Közösségünk ennek szellemében látott munkához, nem sejtve, hogy a jubileumi évünk lesz az, amikor kétségessé válik tanintézetünk jövője. A fenntartó anyagi gondjai miatt 2000. február 1-jétől az iskolaracionalizálási tervek középpontjába került a Jáky. A beolvasztás és a megszüntetés is napirendre került, végül a fenntartói jogok átadása kristályosodott ki, mint megoldási lehetőség.

Az önkormányzat számára a fenntartás költségeitől való megszabadulást jelentette volna, ha a továbbiakban a gyakorló iskolai státusz elnyerésével a Nyugat-Magyarországi Egyetem fenntartásában, vagy alapítványi formában történő működtetésben léteztünk volna. A közoktatási megállapodás előkészítését azonban az áprilisi közgyűlés 124/2000. (IV. 20.) számú határozata a 2000/2001-es tanévre halasztotta.

„ A Közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Jáky József Műszaki Szakközépiskola fenntartói jogát

A változat:

2001. szeptember 1-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezési Főiskolai Kara részére átadja abban az esetben, ha az Oktatási Miniszter a főiskola részére a szakközépiskola gyakorló iskolaként való működtetését engedélyezi.

B változat:

2001. szeptember 1-től a szakmai befektető csoport által létrehozott alapítvány részére átadja .”

A közgyűlési határozattal időt nyertünk, de az iskola sorsa miatti aggodalmunk azonban továbbra is megmaradt. Még 2001 februárjában is csak azt tudtuk, hogy a Jáky fenntartásának kérdése ugyan nem került újra a közgyűlés elé, de a megoldást kereső határozat továbbra is érvényben van. A bizonytalanság hosszú hónapjai után csak 2001. május 24-én nyugodhattunk meg. A 28/2001. számú határozat mondta ki: "A Közgyűlés megállapítja, hogy az intézmény fenntartói jogának átadására vonatkozó tárgyalások nem vezettek eredményre ". Ez azt jelentette, hogy továbbra is önálló és önkormányzati iskolaként szolgálhattuk a szakképzést.

Az iskola vezetői és a tantestület mindent megtett ennek érdekében. Megoldásokon gondolkodtunk, támogatókat kerestünk, tényekkel bizonyítottuk eredményeinket és sikereinket, érvekkel igazoltuk szükségességünket. De nem csak mi harcoltunk a megmaradásunkért. Küzdelmünkben nem voltunk egyedül. Egy évtized távlatából is szívet melengető az a támogatás és segítség, amit a szakma részéről kaptunk. Tudjuk azt, és nem felejtjük el, hogy elsősorban az utas szakma, az útépítő szakemberek, valamint az építőipari vállalatok egyértelmű és határozott fellépése volt az, mely döntő mértékben járult hozzá a fennmaradásunkhoz. Köszönjük!

Köszönjük Bognár Tibornak azt a munkáját, amivel mozgósította és összefogta az utas cégek iskolánk melletti kiállását. A szakma és az iskola szoros kapcsolatát jólesően bizonyította a Közutas találkozó, melynek résztvevői is pártfogásukról biztosítottak.

A tantestület tanév során végzett oktató és nevelő tevékenysége, a tanulói és tanári teljesítmények magukért beszéltek. Beiskolázásunk eredményessége is egyértelmű válasz volt a fontosságunkat megkérdőjelezőknek, mert az, az iskola létével kapcsolatos tervek sajtónyilvánosság elé kerülése ellenére is sikeres volt. A pályaválasztók és szüleik szükségesnek tartották az iskolát a város szakképzési kínálatában. Informatika szakirányban tízszeres, építészeti szakirányban háromszoros volt a jelentkezők száma, és beiskolázási adatainkra a következő években is ezek az arányok maradtak a jellemzők.

A jubileumi készülést és az évfordulós eseményeket ugyan beárnyékolta az iskolánkat ért meglepő és sok vonatkozásban méltánytalan támadás, de nem ez határozta meg az ünnepségsorozat hangulatát. Közösségünk erkölcsi ereje és emberi tartása most is segített: szorongásainkat legyőzve méltósággal ünnepeltünk.

Már 1999 nyarán megkezdtük azokat az építési és felújítási munkákat, melyek eredményeként komfortosabb és kulturáltabb lett az iskolaépület. Elkészült a könyvtár, sor került új mosdók kialakítására illetve felújítására, a 82-es és 86-os tantermek új burkolatot kaptak, és minden II. emeleti tanterem elegáns sötétítő függönyöket. Tanulóink és szakoktatóink munkája nyomán megújult a kultúrterem és a tanári folyosó vitrinjei is. Ezek új arculatot is kaptak. Szakmai képzésünket bemutató tablókkal, illetve Jáky József szellemi és tárgyi hagyatékának néhány emlékével rendeztük be azokat.

A tanév során az 50. évfordulóra nagy energiával és rengeteg munkával készültünk. Tanítási feladataink mellett – kiemelt feladatként – ez állt tevékenységünk középpontjában.

Elkészült az iskola életét megörökítő évkönyv. Az iskolatörténet Szvoboda Ágnes, a személyi részek összeállítása Filep László, a számítógépes szerkesztés Tóth László munkája. Megjelenését a régi tanítványok és az iskolával kapcsolatban álló cégek támogatása tette lehetővé.

A programsorozat 2000 tavaszán a március 3-i Jáky-napon indult. A munkaközösségek által szervezett versenyek és vetélkedők gazdag választási lehetőséget kínáltak a jubileumi pontversenyben résztvevő osztályoknak. A győzelmet Várdai Lajosné osztálya, a 12.C osztály szerezte meg, de valamennyi diákunk nyertese volt a nemes versengésnek.

Iskolatörténeti kiállítás készült, melyet március 27. és április 15. között nemcsak akkori diákjaink tekintettek meg, hanem a jubileumi rendezvényre nagy számban ellátogató egykori jákysok is. A számtalan fotót is felölelő tablósorozat a mindennapjainkat mutatta be az iskola születésétől a jelen pillanatáig.

Sokan és szívesen nézték meg azt a makett- és rajzkiállítást is, melyet az öregdiákok munkáiból rendeztünk. Közülük többen büszkeségtől is áthatott örömmel és nem kevés nosztalgiával fedezték fel egykori munkáikat, melyeket érett fővel is büszkén vállalhatónak mondtak. A jelen diákjai pedig őszinte elismeréssel adóztak elődeik szakmailag magas színvonalú, precíz és kulturált kivitelezésű alkotásainak. Az ő legjobb pályamunkáik is ekkor kerültek bemutatásra.

Április 8-án közel kétezren jöttek el az öregdiákok találkozójára. Az öröm és a szeretet, amivel az egykori jákysok egymást és volt tanáraikat köszöntötték, felejthetetlen. Az ünnepségen Szakál Antal szobrászművész Jáky-plakettjét kapták az iskoláért legtöbbet tett tanárok és szakmai cégek.
A folytatásban késő estig tartó tartalmas és jóízű beszélgetések folytak. A diákélet – hangos nevetésektől kísért – derűs emlékeinek felidézése, és az érettségi óta bejárt életút tapasztalatait sem nélkülöző visszatekintés a középiskolás évekre. Osztálytalálkozók sokasága zajlott, de nem csak az iskola épületében, hanem az udvaron felállított ételes-italos sátrakban is. Akkor és ott olyanok voltunk, mint egy nagy család. Minden jelenlévőt összekapcsolt az együvé tartozás élménye. Reméljük, hogy a 60. évfordulón is átélhetjük ugyanezt.

Április 12-e az akkori jákys diákok ünnepnapja volt. A számukra tartott emlékező műsorral azt kívántuk bemutatni, milyen értékeket közvetít – immár fél évszázada – az az iskola, amelynek a tanulói lehetnek. Az eseményen a fenntartó elismerő oklevelét és Szegedi Zoltán festőművész alkotását – a város ajándékát – Lőrinczy Attila alpolgármester adta át. Ugyanekkor történt az újonnan kialakított és kulturáltan berendezett könyvtárunk hivatalos átadása is. Ünnepségünkön az Oktatási Minisztérium és a szakminisztériumok is képviseltették magukat.

A Jáky 50. tanéve kedvező személyi és javuló tárgyi feltételekkel indult, nyoma sem volt még a fejünk felett gyülekező viharfellegeknek.

A nyár folyamán iskolát változtató Kuti Éva helyett a könyvtár vezetését ismét Szvoboda Ágnes vette át, és két új magyar szakos kollégát köszöntöttünk: Simon Katalint és Csiszárné Kincses Tündét, aki kulturális programszervezőként is tevékenykedett.

Az előrelépést jelentették és a fejlődést jelezték a 47-es terem új számítógépei, a COMPAQ-szerver üzembe állítása, LCD-kivetítő, episzkópok és audiovizuális eszközök beszerzése, a multimédiás tanterem kialakítása.

Miután az építészeti és az informatikai szakmacsoportban sikerrel pályáztunk a világbanki programban való részvételre, és 1998 decemberében a szerződést is aláírtuk, a 9. évfolyam B és D osztályaiban egy új modell szerinti képzés kezdődött. Ez nem csak azt jelentette, hogy a világbanki modell belépésével tovább nőtt az óratervi és tantervi variációk sora, hanem a lehetőségek bővülését is eredményezte. Kinyílt a világ előttünk: tapasztalatokat szerezhettünk Európa számos országában, és számosabbak és korszerűbben lettek oktatási eszközeink is. A világbanki program keretében érkező számítástechnikai eszközök, a legkorszerűbb geodéziai műszerek, a közismereti tantárgyak oktatását segítő eszközcsomag megteremtették egy másfajta tanítási módszer alkalmazásának tárgyi és technikai feltételeit és lehetőségét. Így az eszközfejlesztés egyrészt megkövetelte, másrészt eredményezte is az ismeret átadási módszerek megújítását.

A tanév során a tantestület jelentős innovációs munkát végzett a világbanki tantervek megvalósításában: tanmenetek kimunkálásában, szemléltető eszközeinek megismerésében és használatában, az OKJ szerinti szakmai programok bevezetésében, oktatási segédletek készítésében, a térinformatikusok szakképző évfolyamra lépésének előkészítésében. Marton János és Tóth László sikeres CAD oktatási program készítő pályázatának eredményeként pedig több millió forint értékű szoftverek használati jogát is megkaptuk.

Mindezek ismeretében talán nem véletlen, hogy iskolánkat már az első évben, 2000. május 19-én referencia helyként mutatták meg a világbankot képviselő Bob Williamsnek, aki a tájékozódást követően eszmecserét folytatott a világbanki külföldi továbbképzéseken addig részt vett tanárokkal is.

A szakmai, pedagógiai és módszertani megújulás alapvető és elengedhetetlen forrásai a tanári továbbképzések. Folytatódott a külföldi tanulmányutak sora. A világbanki program keretében Barna Endre Angliába utazott, a MAPEI ausztriai tanulmányútján Csillag György és Nagy Andor szerezhetett tapasztalatokat, Hortobágyi Marina és Nardai Márta a Socrates program révén angliai továbbképzésen vett részt. Éltünk a hazai kurzusok lehetőségeivel is. Pedagógusaink sokasága kezdte meg számítógépes ismereteinek megalapozását vagy bővítését az ECDL-tanfolyamok elvégzésével.
A történelem tanárok a Rubicon Mesterkurzus előadásainak voltak lelkes hallgatói, a fizika szakosok a Fizika tanárok Szabad Egyetemén vettek részt és a fizika tanári ankéton, angol nyelvtanáraink az OXFORD TEACHER TRAINING gyakorlati módszertanával ismerkedtek, utas mérnökeink a műszaki útellenőrök képzésén bővítették ismereteiket, oktatóink az NSZI és a Wienerberger Rt. által szervezett szakoktatói továbbképzésen vettek részt, és mindannyian résztvevői voltunk az őszi és tavaszi Pedagógiai Napok módszertani továbbképzéseinek. De mindezek nem csak ennek a tanévnek voltak jellemzői. Az állandó önképzés és szervezett továbbképzés, egy újabb diploma megszerzése, és mindezekhez az iskola támogatása minden tanévünk lényeges jellemzője.

Legalább ugyanilyen jelentőségű volt számunkra az is, hogy diákjaink is a legkorszerűbb szakmai ismeretekhez jussanak, és a gyakorlatban is láthassák az elméleti órákon tanultakat. Így az előző évtizedek hagyományát és gyakorlatát követve műszaki tanáraik és szakoktatóik szervezésében és vezetésével építési helyszínek sokaságát keresték fel a városban, pl. a 8-as főközlekedési út felújítási munkáit és a Fehér Palota építését is megnézték. Jártak a Construma építőipari szakkiállításon, megismerhették az Országházat, mint funkcionáló műszaki épületet, a szárazréti betonkeverő üzemet és dunaújvárosi Ferrobeton gyártási tevékenységét. A Baugroup, Baumit, Tűzállótechnika, Rigips, Ytong, Mapei, Bramac, Lindab cégek iskolánkba történt meghívása a legkorszerűbb technológiák és építési anyagok bemutatását jelentették, és kiváló lehetőséget a szakmai tájékozódásnak. Visszatérő kiállítói voltak a következő éveknek is.

Mindkét szakirányunk tanulói számára értékes és érdekes volt a „Műemlékvédelem és térinformatika” című előadás, melyet a GEO tanára dr. Szepes András és Sztanekné dr. Apai Gabriella tartott, hatékonyan szemléltetve a térinformatikai rendszerek felhasználhatóságát Székesfehérvár műemlékvédelmében.

A jubileumi tanév is meghozta a maga sikereit. Ezek sorában elsőként kell említeni, hogy az útépítők szakmai versenyén ismét jákys siker született. Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen három 13.A osztályos tanulónk volt igen eredményes: Papp Krisztina 1., Polacsek György 2., Benda Balázs 5. helyezett lett. Versenyeredményük felsőoktatási felvételt és kitűnő technikusi oklevelet jelentett számukra. Felkészítő tanáraik: Tövisháti Andrásné és Varga Imre voltak.

A Jáky-Net országos internetes műveltségi vetélkedőn, amelyet iskolánk tanára, Tamás Ferenc szervezett, az iskola 11.D osztályos csapata 2. lett. A Jedlik Ányos elektrotechnikai városi verseny első három helyezettje is jákys volt. Immár harmadszor nyerte meg a Jáky csapata a "Székesfehérvár és katonái" megyei hadtörténeti vetélkedőt. Felkészítő tanáruk most is Szvoboda Ágnes volt. Az Implom József Helyesírási Verseny megyei döntőjében az iskola csapata (Kovács Tamás 12.B, Joó Kinga 12.D, Szalai Zsolt 9.D) 2. helyen végzett. A Deák Képtárban szervezett műveltségi vetélkedőn iskolánk tanulói végeztek az 1. helyen (Rigó Melinda 12.D, Pauer András 12.D, Kovács Tamás 12.B). Mindkét csapat felkészítő tanára Várkonyi Gáborné volt. A megyei matematika versenyen szakközépiskolai kategóriában Gyenti Balázs 3. helyezett lett, Singer Ádám pedig dicsérő oklevelet kapott.

Mindezek tükrében talán megérthető, hogy miért ért bennünket váratlanul a fenntartó velünk kapcsolatos racionalizálási terve. Ezek az eredmények méltó válaszok voltak felvetéseikre.

Nemcsak a diákjaink, hanem a tantestület tagjai is kaptak elismerést. A tanári pályán végzett eredményes munkájáért Császárné Boros Erzsébet tanácsosi, Bánhidi Lajos munkatársi címet kapott, a tantestület pedig igazgatói elismerést. A tanévzáró értekezleten Várkonyi Gáborné igazgató megköszönve kollégái munkáját, a következőket mondta:

„ Egy rendkívül mozgalmas, sok plusz feladattal megterhelt, de ezzel együtt eredményes tanévet zártunk. Ismételten köszönetemet fejezem ki minden kollégának azért, hogy munkájukkal hozzájárultak a jubileumi évforduló méltó megünnepléséhez. Eredményeink annál értékesebbek, mert krízishelyzetben születtek. De a tantestület mindvégig képes volt bízni munkája értelmében, tanítványaink nem érzékelték hátrányát az iskolát körülvevő politikai-gazdasági csatározásoknak. Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy bírtuk hittel és energiával. ”

2000/2001-es tanév

Húsz osztályban 550 tanuló kezdte meg a 2000/2001-es tanévet. Schönné Bak Ágnes máshol folytatta tanári munkáját, Erdősi Ildikó szülési szabadságra ment, Mágó Lászlóné és Tövisháti Andrásné nyugdíjba. Mágó Ibolya 22 évet tanított a Jákyban, mindig szívügyének tartva a nevelést is, Töné – ahogy őt a diákok és kollégák egyaránt emlegették – 35 éven át volt meghatározó tanára az útépítéstan tantárgynak. Aligha van ma a Dunántúlon olyan útépítő cég vagy önkormányzat, ahol ne lennének hálás tanítványai. Az OSZTV-n elért kimagasló eredményeink döntő módon az ő nevéhez is fűződnek. Az útépítés tanításában Szigeti-Szászné Nagy Csilla vette át tőle a "stafétabotot", és lesz majd méltó örököse.

Új kollégák is érkeztek: a kémia-biológia szakos Sivák Mónika, aki a diákönkormányzatot segítő tanár feladatait is ellátta, a matematikát és számítástechnikát tanító Nagy Bálint, az informatikus osztály szakképző évfolyamán szaktárgyakat oktató Nagy Gábor és óraadóként Csillag Zoltán.
A földrajz tanítását először óraadóként majd a későbbiekben részfoglalkozásúként Székely Imre vette át. Jánky Miklós testnevelő ebben a tanévben óraadóként, majd a következő kettőben már főállásban dolgozott.

A munkavégzés körülményeinek javításához, az eszközállomány fejlesztéséhez saját bevételeink és az önkormányzati támogatás kevés lett volna, ezért az iskolavezetés, ahogyan a korábbi években is, úgy ebben a tanévben is, megkeresett minden olyan lehetőséget, felhasznált minden olyan forrást, melyek a fejlesztésekhez kellettek. Körültekintő és igen eredményes volt a pályázati tevékenységük. Ennek során is mindig előre terveztek: a következő évek szükségleteit is figyelembe véve nyújtották be a pályázatokat. Az eszközpark folyamatos modernizálásának fontos forrását jelentették a világbanki programhoz kapcsolódó eszközcsomagok is, de a fejlesztések finanszírozásának nélkülözhetetlen elemét a közvetlenül iskolánknak juttatott szakképzési hozzájárulás jelentette. Ennek összege 2000-ben 11,5 millió forint volt, amit 38 cégtől kaptunk.

Ebben a tanévben is ezek a formák biztosították a fejlesztést, kiegészítve azokat a saját munkánkkal is. A nyári szakmai gyakorlat keretében nem csak a tisztasági felújításokat végeztük el, tanulóink rendbe tették a Taliga-dűlői épületünket is, elvégezve annak külső és belső burkolását és festését.

Két újabb számítástechnikai termet alakítottunk ki: az 51-es termet, ahová a Decentralizált Szakképzési Alap pályázatán nyert több mint 7 millió forintból 12 tanulói és 1 tanári gép került szoftverekkel, és az I. emeleti lányöltöző tanteremmé alakításával egy másik számítástechnika termet is. Ennek berendezését, a számítógépasztalokat és a gépeket: 18+2 új számítógép, a világbanki program keretében zajló eszközfejlesztés biztosította. Így már 5 gépterem állt rendelkezésünkre, közülük háromban Internet hozzáféréssel működtek a korszerű számítógépeink. A két új tanári géppel együtt beszerzett videoeditáló hardver és szoftver multimédiás anyagok és oktatási segédletek készítését tette lehetővé, és biztosította a világbanki programban kapott kép- és videofelvevő eszközök lehetőségeinek kihasználást is.

Új másológép, diavetítők, videók, laptopok, a szemléltetésben legnépszerűbb projektor is rendelkezésünkre állt, mint ahogy a Jáky Alapítványtól kapott új kivetítő is.

A novemberben felújított 45-ös terem új berendezéshez jutott: korszerű számítógépasztalokat, székeket és táblát kapott.

A Fejér Megyei Közoktatásért Közalapítvány eszközfejlesztési pályázatán nyert összegből 36 rajzasztal és szék került a 81-es rajz szaktanterembe, az anyagvizsgáló laborba penetrométert és töréspont meghatározó eszközt vettünk, és új térinformatikai szoftver szereztünk be.

A jogszabályi változások sokasága, az ebből is fakadó következetlenségek, a végrehajtás során állandósult időhiány megterhelő tennivalókat rótt a tanárokra. Az oktatási-nevelési feladatok ellátása mellett, és az egyre növekvő adminisztrációs terhek közepette komoly szakmai kihívást és feladatot jelentett számukra az a dokumentumkészítő, valamint tanterv- és tanmenetfejlesztő munka, mely ezen időszak markáns jellemzője. Ez folyt a korábbi években is, a jelen tanévben is, és a következőkben is, megingatva azt a biztonságot, amelyre szüksége lett volna az oktatásnak.

Amikor az 1997/1998-as tanévben több hónapos munkával elkészítettük iskolánk feladatait és arculatát meghatározó Pedagógiai programot, kimunkáltuk a tantárgyi struktúrát, az óraterveket és a helyi tanterveket, úgy tudtuk, hogy egy 2004-ig szóló programot dolgoztunk ki. A törvényi változások azonban hamar közbeszóltak: már az 1999/2000-es tanévben kiderült, hogy ezen dokumentumok csak 2001 szeptemberéig lesznek érvényben. Az országgyűlés ugyanis módosította az iskolai munkát alapvetően meghatározó közoktatási törvényt: kerettantervek bevezetéséről és a Pedagógiai program tartalmi bővítéséről döntött.

Mivel az 1998 szeptemberében indult OKJ szerinti képzés még csak most ért a 11. évfolyamra, így a szakmai előkészítő tárgyak tanításában a helyi tanterveinket csak most kezdhettük meg kipróbálni, mint ahogy a 10. évfolyamon a világbanki tanterveket is. Ezen felfutó programjaink közepette szembesültünk azzal a ténnyel, hogy végül ezek csak átmeneti időszakra készültek, egy alkalomra szóló kísérletek maradnak, mert az oktatási miniszter kerettantervek kiadásáról és alkalmazásáról szóló rendelete a teljes képzési struktúránk átgondolását, majd átalakítását teszi szükségessé és kötelezővé.

Mindez azt jelentette, hogy változtatnunk kellett a Pedagógiai programon, és annak részét képező helyi tanterveken is: új Pedagógiai programot és helyi tanterveket kellett készíteni. Miután a 9. évfolyamon a bevezetés határideje 2001 szeptembere, ezért a 2000/2001-es tanév kiemelt feladata lett a Pedagógiai program törvényi előírásoknak megfelelő módosítása, a minőségbiztosítás alapelveinek kidolgozása, a kerettantervi rendelet előírásainak megfelelő óratervek és helyi tantervek elkészítése.

A Pedagógiai programnak a Közoktatási törvény 48. §-a szerint a már eddig is kifejtett tartalmi elemeken kívül be kell mutatnia a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a partnerekkel való együttműködés formáit, az oktató- nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerét. Ez utóbbi jelentette számunkra a valóban új elemet. Előkészítése már az előző tanévben, 2000 májusában, megkezdődött, kidolgozása ennek a tanévnek lett a feladata.

A pályázati lehetőséget kihasználva az értékelés, mérés témakörét állítottuk középpontba. Az iskolavezetés a SZAK 99. pályázaton nyert támogatással szerződést kötött a FMPSZI szakértőivel. A helyzetkép megállapításához kértük a szakértelmüket. Az előző tanév végi tantestületi felmérés elemzéseit és véleményeit jól árnyalta és kiegészítette a tanulói, szülői, tanári kérdőíveket is feldolgozó jelentésük.

A minőségbiztosítás részeként folytattuk a méréseket is. A 9. évfolyamon végzett tantárgyi – matematika, magyar, történelem – tudásszint felmérés alapot teremtett a "hozzáadott pedagógiai érték" egzakt mérésének. Ugyanis a 10. és 12. évfolyam végén megismételt mérés majd fontos információkat nyújt munkánkról. A tanulói teljesítmények alapján a szakértői elemzések a beiskolázott 9. évfolyamról kedvező képet alakítottak ki, de rámutattak a legfőbb problémákra is. Ezek a leegyszerűsített kommunikáció, a feladat hárítása, motiválatlanság a többletteljesítményre. Ezek mindegyike a következő évek megannyi kihívása lesz majd tantestületünk számára.

A 2000 novemberében létrejött minőségbiztosítási munkacsoport elkészítette a Pedagógiai program új elemeket tartalmazó fejezeteinek tervezetét. A tantestületi véleményezésre összeállított anyag készítői Sárkányné Szücs Sarolta: Személyiség- és közösségfejlesztés; Kassai Jánosné: A szociális hátrányok enyhítése; Pencsné Mészáros Erzsébet: Szülő és iskola együttműködése; Horváth Lajos: Szakma és iskola kapcsolata. A minőségbiztosítási rendszer kiépítésének stratégiáját Várkonyi Gáborné igazgató állította össze a nevelési program számára.

A Pedagógia program elején álló küldetésnyilatkozatról úgy gondoltuk, hogy az a nevelőtestület ars poeticája is. Egy önmeghatározás, mely képet mutat arról, hogy mit tartunk lényegesnek: mi a Jáky nevelési célja, oktatási feladata, milyen értékek mellett vagyunk elkötelezettek. Ezért mindannyian megfogalmaztuk az ezekkel kapcsolatos mondanivalónkat, így a közös gondolkodásunk eredményeként született meg az.

A közismereti tárgyak kerettanterveit 2000. november végén ismerhettük meg, a szakközépiskolák szakmai orientációs és alapozó tárgyainak kerettantervei azonban csak az Interneten, jóváhagyásra javasolt megjelöléssel voltak ekkor még elérhetők.

Mivel a változások hatással lesznek iskolánk képzési programjaira, oktatási szerkezetére, elsőként az elvi döntéseket igénylő kérdésekben alakítottuk ki a tantestület állásfoglalását.
A nevelőtestület december 17-én döntött az alapkérdésekben. A munkaközösségek előkészítő munkája alapján kialakította a tantárgyi struktúrát és az óraterveket, figyelembe véve a kötelező és választható érettségi tárgyak, a szakmai orientáció és alapozás valamint a csoportbontások szempontjait.

Miután a munkaközösségek megbeszélték a helyi tantervek elkészítésének feladattervét, újabb feszített ütemű munka várt ránk: a kerettantervek és az elfogadott óratervek alapján a helyi tantervek elkészítése. Ezek – tanítási munka melletti – kimunkálása komoly szakmai és időigényes feladatot jelentett. A helyi tanterveket magyarból Simon Katalin és Várkonyi Gáborné, történelem és állampolgári ismeretek valamint társadalomismeret és etika tantárgyakból Szvoboda Ágnes, matematikából Szabó Lilla, fizikából Miklós Andrea, kémiából Kelbertné Nun Ilona, biológiából, Sivák Mónika, földrajzból Székely Imre, közismereti informatikából Barna Endre, szakmai informatikából Tóth László készítette. A német és angol nyelv helyi tanterve a nyelvi munkaközösség közös munkájának eredménye. A műszaki munkaközösség is ilyen módszerrel dolgozott: a munkában minden tagja részt vett.

Miután a tantestület 2001. április 22-én elfogadta a Pedagógiai programot – a nevelési program törvény szerinti módosított változatának első olvasatát már a februári értekezleten is megvitattuk –, az szakértői véleményezésre került, amely alapján a közgyűlés azt jóváhagyta.

A tanév során felülvizsgáltuk, és a törvényi változásoknak megfelelően, valamint az iskolai élet szereplőinek igényei szerint megújítottuk az intézmény más alapdokumentumait, az SZMSZ-t és a Házirendet is. A novemberi tantestületi értekezleten a nevelőtestület azokat elfogadta. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy minden érdekelt megismerje, iskolai tevékenységében alkalmazza, betartsa és betartassa ezeket az alapszabályokat, melyeket az iskolaszékkel és a DÖK-kel egyetértésben határoztunk meg. Mindennapi tapasztalatunk, hogy a működés világos, mindenki számára érthető és elfogadható szabályzása a szülő, diák, tanár jó együttműködésének fontos alapja, segít a konfliktusok pozitív megoldásában is.

Amikor a tanévnyitó értekezleten nevelőtestületünk meghatározta a 2000/2001-es tanév nevelő-oktató munkájának fő feladatait, akkor az új dokumentumok elkészítése mellett kiemelt feladatként határozta meg az OKJ szerinti szakképzés helyi tanterveinek alkalmazását a 11. évfolyamon a szakmai előkészítő tantárgyak tanításában, a világbanki tantervek 10. évfolyamon történő bevezetését, valamint a térinformatikus szakképző évfolyam új feladatainak minőségi megoldását is.

Informatikai szakirányban most volt először 13. évfolyamunk, így először volt végzős osztályunk is. A tanév során minden ekkor jelentkező új feladatra: a szakmai angolra, a matematika tanításra, a szakdolgozatra – a gyakorlati jegyüket ők ugyanis szakdolgozat készítésével szerezhették meg, tanáraik közben konzulensként dolgoztak velük – jó színvonalon sikerült megoldást találni. A későbbi években a feladatok sora tovább bővült. Arra is fel kellett készíteni őket, hogy már az írásbeli képesítő vizsgán is komoly teljesítményre van szükség, mert az OKJ szerinti képzésükben már az elégséges osztályzat eléréséhez is legalább 60 %-os eredményre volt szükség.

Az első végzős osztályunk képesítő vizsgája kimagasló eredménnyel zárult. A tanévzáró értekezleten Várkonyi Gáborné igazgató megköszönte az osztályfőnök, Kelbertné Nun Ilona munkáját, és Tóth László műszaki igazgatóhelyettesét, aki a szak indításában, szakmai irányításában szaktanárként is a legnagyobb részt vállalta a feladatokból. A vizsga summázataként pedig a következőket mondta: „ Jó volt szaktanárnak, osztályfőnöknek, igazgatónak lenni ezen a képesítő vizsgán, mert érett viselkedésű, szakmájukat értő és szerető fiatalok szabatosan, szakszerűen előadott feleletei győztek meg bennünket arról, hogy érdemes volt az úttörés minden gondját és fáradságát vállalni. Jókor lépnek a munkaerő-piacra is. Székesfehérvár 2001. évi költségvetésében külön tételként szerepel a város digitális közműtérképének elkészítése.” Örömmel idézte a vizsgabizottság elnökének megállapítását: „ a vizsgázók felkészültsége magas színvonalú volt, a szakdolgozatok többsége a főiskolán is megállná a helyét. ”

Kirándulásokban, munkahely látogatásokban, rendezvényekben, előadásokban gazdag tanév volt a 2000/2001-es. Iskolai és iskolán kívüli programok sokaságát szerveztük, mert a motiváció fontos lehetősége a tanórán kívüli ismeretszerzés, azok élményszerű tapasztalatai. Pályázati pénzből valamint a szakmai cégek támogatásaiból a Jáky-napon és más időpontokban is sok ilyen programban volt része tanulóinknak.

Látogatásunk a BME Nagyfeszültségű Tanszékén, a BME Tanreaktorában, a Csodák Palotájában mint mindig, most is nagy élmény volt. Felkerestük a megye nevezetes kastélyait: a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyt, az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappanheim-kastélyt. Mindenütt szakavatott vezetéssel nézhettük meg ezeket a műemlékeket, azok olyan részeit is, melyek egyébként a nagyközönség számára nem látogathatók.

A KTE segítségével diákjaink érdekes szakmai helyszíneknek lehettek látogatói. Érd térségében megnézték a Budapest-Nagykanizsa és Budapest-Pécs vasútvonal kereszteződésében lévő vasúti híd építését, a budaőrsi körgyűrű munkálatait, tanulmányozhatták a Zalalövő-Nagyrákos közötti újonnan épült vasútvonal műszaki megoldásait, és a Pénzverő-völgyi Regionális Hulladéktároló bővítési munkáit.

Az üzemlátogatások során tanulóink voltak a téglagyárban, megnézhették az A-BETON Kft. betonelem gyártását, a dunaújvárosi FERROBETON technológiáját és termékeit, a város építkezési helyszíneinek látogatásakor pl. az ún. Gödörben az alapozási és alépítményi munkákat. Voltak Budapesten a Construma építészeti szakkiállításon, és részt vettek egy rendkívüli órán is a Pályagazdálkodási Főmérnökségen.

Az iskolában tartott, de tanórán kívüli programjaink is sokszínűek voltak. A szakmai tudást, a műveltséget és a személyiséget egyaránt gazdagító rendezvények biztosították ezt a változatosságot.

Vendégünk volt a BME tanára, dr. Nemesdy Ervin professzor, aki délelőtt a diákoknak tartott rendkívüli útépítéstan órát, délután pedig a KTE helyi szakcsoportja által szervezett találkozón vett részt, mely "A szakma nagy öregjei" című szakmai beszélgetés sorozat első rendezvénye volt. A KTE-vel kialakított igen jó kapcsolat eredményeként iskolánkban tartották meg azt a vitadélutánt is, melyen Székesfehérvár belvárosát érintő hosszú távú közlekedési koncepciót vitatták meg.

Az építőipar és az építőanyagipar nagy cégei: Ytong, Bramac, Velux, Nikecell, Jamina Tondach, Cserépipari Kft., Schniedel Kémény Kft. termék- és építési bemutatókkal egybekötött előadásokat tartottak.

"Székesfehérvár építészete az ezredfordulón" pályázat házigazdájaként a pályamunkákat iskolánkban állítottuk ki.

Nevelési céljaink között mindig hangsúlyos szerepet kapott a magyarságtudat és a Jákyhoz való kötődés erősítése. Programjainkban is megjelentek ezek a törekvések. Méltó módon emlékeztünk meg a magyar államalapítás 1000. évfordulójáról. Vetélkedőt tartottunk Géza fejedelemről és Szent Istvánról, műveltségi vetélkedőt Magyarország ezer évéről, kiállításunk pedig hazánk történetét pénzeinek tükrében mutatta be. Az államalapításról szóló megemlékezés az iskolarádióban hangzott el. 20 csapattal részt vettünk azon a városismereti versenyen, melynek témája "A magyar államiság székesfehérvári emlékei" volt. Budapesten a Farkasréti temetőben megkoszorúztuk az 50 éve elhunyt névadónk, Jáky József sírját.

A tanárokkal közösen szerveztünk programot a szülőknek is. K. Németh Margit klinikai pszichológus tartott előadást a kamaszkori fejlődésről és a veszélyeztető tényezőkről.

Törekedtünk a tehetséges, jó képességű és szorgalmú tanulók elismerésére és támogatására. A pályázati lehetőségek kihasználásával öt tanulónk kapott ösztöndíjat a Fejér Megyei Közoktatási Közalapítványtól, az iskola három legjobb tanulója – Gyenti Balázs, Kertész Balázs, Szabó Ferenc – a Jáky Alapítvány ösztöndíjában részesült. A város Tóth István alapítványi ösztöndíját két tanulónk nyerte el.

Gyenti Balázs 12.D osztályos tanuló – 24. tulajdonosként – Jáky-plakettet kapott. Iskolánk legmagasabb elismerését négy éves kitűnő tanulmányi eredményével érdemelte ki.

Az útépítők Országos Szakmai Tanulmányi Versenyén Krajcsovics Réka harmadik, a magasépítő versenyen Pozsár Ágnes ötödik lett. Felkészítő tanáraik Tövisháti Andrásné, Szigeti-Szászné Nagy Csilla, Varga Imre, Tóth László, Lada Csaba, Csillag György, Császárné Boros Erzsébet és Sztanekné dr. Apai Gabriella voltak.

A székesfehérvári Európa Nap alkalmával az Európai Unióról "15 pont – 15 ország" címmel meghirdetett vetélkedőn a Kassai Jánosné által felkészített csapat 4. helyezést ért el.

A tanári pályán végzett eredményes munkájáért Sárkányné Szücs Sarolta és Vajnai Endréné tanácsosi cím kitüntetésben részesült, Kulbert Ferenc oktatástechnikus oktatást segítő tevékenységéért munkatársi címet kapott. Meretei László "Székesfehérvár sportjáért" kitüntetést vehette át.

Munkatervünkben kiemelt feladatként rögzítettük a beiskolázás hatékonyságának növelését, az élesedő versenyhelyzetben alkalmazható stratégia kidolgozását. Ebben a tanévben új lehetőségünk is nyílt az iskola menedzselésére. Az utas szakma támogatása, a közutasképzés fenntartásáért való kiállása eljutott a minisztériumig, ahonnan jelentős anyagi támogatást kaptunk. Új tájékoztató nyomtatványt készítettünk, melyet minden dunántúli iskolába megküldtünk. A Pályaválasztási Expón és az iskolai nyílt napokon nagy volt az érdeklődés. A kiállított anyagunk és a tájékoztatás módja sok látogatót vonzott, fogyott az iskolai ismertető, és mindig volt nézője a számítógépen futó képeknek, amelyek az iskola életét mutatták be. A jelentkezések azt jelezték, hogy jó hatékonysággal készítettük elő a 2001/2002-es tanév beiskolázását.

2001/2002-es tanév

Nappali tagozaton 19 osztályban 543 tanuló, levelező tagozaton 8 osztály kezdte meg a 2001/2002-es tanévet. A tantestületben most is köszönthettünk új kollégákat. A magyar szakos Lénárt Esztert, a fél állásban alkalmazott Németh Anna angol nyelvtanárt és Bokros Jánosnét, óraadóként pedig a kémiát tanító Paál Margitot. Megoldásra várt még egy rendszergazda alkalmazása, mert az informatika oktatás biztonsága csak egy professzionálisan működő rendszerrel biztosítható.

Iskolánkban 1978. óta tanító dr. Kujbus Sándorné nyugdíjba ment. Szakmai tudását, pedagógiai hozzáértését, megfontolt és helytálló véleményét, segítőkészségét azonban nem kellett nélkülöznünk, mert óraadóként továbbra is jelen maradt iskolai életünkben, és változatlanul számíthattunk munkájára. Tapasztalataival az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjeként is sokat segített. Utóda ezen a területen – a feladatot azóta is lelkiismeretesen, segítőkészen, magas színvonalon ellátó – Kassai Jánosné lett.

A tanév során jelentős fejlesztések történtek. Ennek forrásait döntő módon továbbra is a világbanki program, a sikeres pályázatok és a szakképzési hozzájárulások biztosították, de a bérbeadásokból sikerült növelni az iskola saját bevételeit is. A tornaterem, a sportegyesületekkel kötött szerződéseken túl, számos rendezvénynek – társastánc verseny, Diákolimpia – is színhelye volt, kultúrtermünkben a vállalkozók programjai mellett helyet adtunk a számunkra értékes szakmai és kulturális rendezvényeknek – KTE és ÉTE szakmai napok, rajzkiállítás –, valamint az országgyűlési választások két körzetének szavazóhelyisége is iskolánkban volt.

A forrásokat felhasználva az előző évek során kialakított és ízlésesen berendezett, jó színvonalú és sokoldalú könyvállománnyal rendelkező könyvtárunk is tovább fejlődött. Megvalósult az informatikai felszerelése: a Jáky Alapítványnak juttatott 1 %-ot felhasználva nagyteljesítményű – Internet hozzáféréssel ellátott – számítógépet, nyomtatót és szkennert kapott. A diákok ezt az összeállítást használták házi dolgozataik, kiselőadásaik készítésénél és kinyomtatásánál, és a pedagógusoknak is sokat segített a szakdolgozatok, tanítási segédanyagok, érettségi tételek összeállításánál. A könyvtár másik számítógépét pályázaton nyertük.

A könyvállomány fejlesztésére a Fejér Megyei Közalapítvány pályázatán 450000 Ft-ot kaptunk, ami az önrésszel történő kiegészítés után meghaladta a félmillió forintot. Döntő módon szöveggyűjteményeket, kötelező olvasmányokat és számítástechnikai szakkönyveket vásároltunk, de ezeken túl minden szakterületen történt állománybővítés. A pályázati forrásból vásárolt irodalmi szöveggyűjtemények jó szolgálatot tettek a magyar érettségi írásbeli vizsgákon.

A legjelentősebb fejlesztések az informatikai eszközök terén történtek, megteremtve ezzel annak lehetőségét, hogy a számítógép használata a mindennapi tanári munka része lehessen otthon is és az iskolában is.

A közalkalmazottak számára kiírt pályázaton otthoni használatú számítógépre először 17, majd az IKB második tenderén 12 pedagógusunk pályázott sikerrel, az NSZI által szakmai tanárok számára kiírt számítógép pályázaton pedig négyen. Az IKB első és második tenderén és az NSZI pályázaton így összesen 33 pedagógus jutott otthoni számítógéphez. Az iskolánkhoz közvetlenül juttatott szakképzési hozzájárulás pedig azt biztosította, hogy számítógépek kerüljenek a szertárakba is, melyek a tanári alkotó munka fontos műhelyei. A két tanári munkahely – az otthon és az iskola – közötti információhordozást pedig pendrive segítette.

Jó döntések voltak ezek a beruházások, mert a következő időszak feladatait: az érettségi követelményeken alapuló feladatlapok összeállítását, a szóbeli érettségi tételek készítését, a jegyzői feladatok ellátását, a különböző dokumentumok készítését csak így tudtuk megoldani.

Miután a szertári gépek hálózatba kapcsolása, és a hagyományos telefonvonalat kiváltó, nagyobb sebességet biztosító ADSL vonal üzembe állítása is megtörtént, az oktatási és tantárgyi információk megszerzésének, a gyors tájékozódásnak is bázisává lettek. A digitális fényképezőgépek is ekkor lettek tanítási munkánk eszközeivé: építési helyszíneken szakmai felvételek készítését tették lehetővé, de így örökítettük meg az iskolai élet sok-sok eseményét is.

Az informatikai fejlesztések során megtörtént a központi szerver tárolókapacitásának bővítése is.

Az oktatáshoz nélkülözhetetlen szoftverekre és licenszjogokra is sokat fordítottunk. Ezért használhattuk az ARCWiev térinformatikai szoftvert, az ArchlLINE építészeti tervezőprogramot és a KING építőipari vállalkozói programrendszert. Így magas szintű szoftver és hardver háttér biztosította mind a közismereti, mind a szakmai informatika tanítását.

A világbanki program keretében kaptuk meg az informatikai szakmacsoport szakmai eszközcsomagját, az építési szakmacsoport pedig komplex építőipari anyaglabort kapott. Használatba vétele lehetővé tette a már meglévő eszközeink értékesítését. A megfelelő engedély birtokában a mintegy 1 millió forint értékű betontörő gépet értékarányosan cseréltük el az útépítési laboratóriumban szükséges eszközökre. A társintézmények tanulóinak is bemutattuk a korszerű anyagvizsgáló eszközeinket és műszereinket.

Tárgyi környezetünk is fejlődött. Befejeződött a tornacsarnok teljes felújítása, annak befejező elemeként a testnevelői tanári szoba is elkészült.

A tanév nem csak személyi és tárgyi feltételekben hozott változásokat, hanem más vonatkozásban is sok újdonságot eredményezett. A helyi tantervek, a szakválasztás, az idegen nyelvi érettségi, a levelező tagozat módosulásai, a drogprevenciós munka mind ennek tényei.

A 2001/2002-es tanév a megújított Pedagógiai program és a kerettanterv alapján készített helyi tantervek bevezetésének éve. Ez utóbbitól reméltük, hogy egységesebbé válik a tananyag tartalma és követelményrendszere, és ez, az utóbbi évek végig nem gondolt, állandó változtatásai után stabilitást hoz az oktatásban. Évről-évre ugyanis tantervek és tanmenetek sokaságát készítettük, mert egy időben többféle képzési program alapján dolgoztunk, évfolyamonként, sőt osztályonként változóval. A tapasztalatokból fakadó korrekcióra már nem volt mód, mert jött az új oktatási koncepció. Így ebben a tanévben is ötféle tanterv volt érvényben: a szakmai képzés OSZJ, OKJ, világbanki, kísérleti és kerettantervi változatokban folyt. Ez a kavalkád nem könnyítette meg az oktató munkát. A tantervi sokféleség mellett a törvényi változások és rendelet-módosítások gyakoriság is nehezítette az eligazodást, és az új dokumentumok – bizonyítvány, törzslap – használatát is meg kellett tanulni. A szakmai tárgyaknál nehézséget jelentett a tankönyvek hiánya is. Szinte alig volt olyan műszaki tárgy, amelyhez lett volna legalább egy olyan tankönyv, ami lefedi a tananyagot.

A kerettantervek a 9. évfolyamon kerültek bevezetésre. Így megalapozott tapasztalatgyűjtésre ez a tanév még nem volt elegendő, de az hamar kiderült, hogy gondot jelent a csökkentett óraszámokhoz nem igazodó tantárgyi követelményrendszer teljesítése – matematika, idegen nyelv –, az újfajta módszereket és eszközöket igénylő készségfejlesztés megoldása – magyar nyelv, kommunikáció, médiaismeret –, az alacsony óraszám és a kompetencia alapú képzés elvárásainak fordított arányossága és a csoportbontás hiánya – történelem –, a műszaki orientációs ismeretek tantárgy iskolán kívüli programjainak időbeli, anyagi és közlekedési megszervezése, amelyre sem idő, sem anyagi forrás nem állt rendelkezésre. Ez a tantárgy más ellentmondást is jelzett. Túlzott általánosságával és résztárgyaival nem tudja betölteni a központi oktatási elképzelésekben e tantárgynak szánt szerepet. Jogos felvetés volt az is, hogy a 9. osztályok tanulóinak az új típusú érettségi vizsgára történő felkészítéséhez az első pillanattól kezdve ismerni kellett volna a részletes érettségi követelményeket. A kerettantervek bevezetését azonban úgy kezdtük el, hogy még nem ismertük azokat. Ezek csak a tanév végén, 2002 júniusában jelentek meg. Optimális esetben ezeket már a helyi tantervek készítésekor is ismerni kellett volna, de legkésőbb a kezdéssel egy időben.

A 2001/2002-es tanévben először kellett a tizedikeseknek szakot választaniuk. Ezért a 9. és 10. évfolyamon a tanév kiemelt feladatai közé tartozott a pályaorientációs munka és a szakválasztás előkészítése: a szakterületek – közlekedésépítő, magasépítő – megismertetése, valamint a szakválasztás lebonyolítása. Két év egyforma műszaki képzése után 10. év végén kellett a döntést meghozni: szakot választani.

A 10.A és 10.C osztályos tanulók és szüleik – 10.B világbanki képzési program, 10.D térinformatika – részletes tájékoztatást kaptak a választható szakmákról, illetve az iskolában azokat lefedő szakokról, és a tanév során az SZMSZ-be rögzített feltételek alapján megtörtént a jelentkezésük és osztályba sorolásuk. Így a következő tanévben a 11.A közlekedésépítő, a 11.C magasépítő szakmai előkészítő tárgyakat tanul majd. Tapasztalatunk az volt, hogy a választást követően is alapvetően azok az osztálykeretek maradtak, melyek az első két évben voltak.

Már az előző, 2000/2001-es tanév célkitűzéseinek meghatározásánál is kiemelt feladatként jelöltük meg a 11. évfolyam felkészítését a következő évi idegen nyelvi érettségi vizsgára. Ez tanár és diák számára egyaránt új feladatot jelentett, mert korábban az idegen nyelv csak a választható tárgyak között szerepelt. Iskolánkban az 1999/2000-es tanévben érettségizett először egész osztály idegen nyelvből, a térinformatikusok angolból.

Az iskolai nyelvtanulás közvetlen célja a sikeres érettségi vizsga, illetve a nyelvvizsga. Ezeken túl azonban a nyelvtanításnak sokrétű gyakorlati és kulturális feladata is van. Bizonyos helyzetekben a megfelelő szintű nyelvismeret a szakmai és emberi kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen feltétele. Segít a munkavállalásban és a kommunikációban is külföldön vagy a külföldiekkel való találkozásokon. A nyelvtanulás egyben ismerkedés is az adott nyelvterület országainak kultúrájával, nagyszerű lehetőség az ott élők mindennapjaiba és gondolkodásmódjába való betekintésre.

Diákjaink az angol és a német nyelvet is csoportbontásban tanulhatják. Egy csoportba azonban különböző nyelvi háttérrel rendelkezők kerültek. Nyelvtanáraink tapasztalata szerint nem bizonyult elég hatékonynak a más-más nyelvi szinten lévő tanulókkal való foglalkozás: a haladók nem fejlődtek a lehetőségeikhez képest, a kezdőknek viszont nem volt elég idő az alapok biztonságos elsajátítására. Ezért az idegen nyelvek tanításának eredményesebbé tétele érdekében már a következő, 2002/2003-as tanévtől felmértük a leendő 9. osztályok tanulóinak nyelvi tudását, és a nyelvi csoportok kialakítása már ennek alapján történt meg.

A tanévben más változások is történtek. Változást jelzett, hogy volt még érettségiző osztályunk a szakmunkások szakközépiskolai képzésében, de a fenntartó önkormányzat határozata iskolánkban ezt az intenzív kétéves képzési formát megszüntette. Történtek változások a feladat megosztásban is. Ismét két szakmai munkaközösség működött: a közlekedésépítő és a magasépítő műszaki munkaközösség, a levelező tagozat vezetője pedig Kántor József lett. Voltak változások a tagozat munkájában is: a 9. évfolyamon életbe lépett a felnőttoktatási kerettanterv, elindult a közismereti informatika oktatása, és a szakmai informatika is bekerült a felnőttoktatásba. Az érettségiző szakközépiskolai osztály pedig már öt tárgyas érettségi vizsgát tett.

Egyöntetű véleményünk volt, hogy a következő években a levelező tagozatnak megnő a szerepe iskolánkban. Lehetséges és szükséges jobban kivenni a részünket a felnőttoktatásban. Egyrészt igény van az építőiparban a képzéseinkre, másrészt a szakképzés átalakulása miatt a nappali tagozaton csökkenő óraszámok a levelező képzésben szerezhetők vissza a két éves OKJ szerinti technikusi szakok indításával. Ezért ebben a tanévben a 4 éves szakközépiskolai + 1 éves technikusi osztályok mellett megjelent a 2 éves magasépítő technikusi osztály is. Az ÁKMI és a közúti igazgatóságok megkeresésére pedig 2002 szeptemberében közlekedésépítő – útépítő szakon is indítottunk 2 éves technikusi osztályt a levelező tagozaton. A fenntartó engedélyezte az indítást, és az alapító okiratunk ennek megfelelő módosítása is megtörtént.

Változott az iskolahasználók képviseleti szervezete is. Iskolaszék helyett szülői szervezetként 2001 decemberében évfolyamonként egy képviselővel öt fős szülői munkaközösség alakult. A közoktatási törvényben meghatározott kérdésekben folyamatosan biztosítottuk számukra a véleményezési, illetve egyetértési joguk gyakorlását. A szülői szervezettel való kapcsolattartás felelőse Kassai Jánosné, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője lett.

A tanév során az egészségnevelésben sikeres projektet valósítottunk meg. 2001 júniusában kilenc tanárunk továbbképzésen sajátította el az „Életvezetési ismeretek és készségek” kialakulását segítő tananyagot. Az októbertől novemberig tartó időszakban osztályfőnöki órákon mind a 19 osztályban 4 interaktív foglalkozást tartottak a tréningen felkészített tanárok. Az interaktív foglalkozásokon a bűnözés, dohányzás, alkohol és drog témaköröket dolgozták fel. A drogprevenciós foglalkozások sikeresek voltak, a tanulók jól fogadták, és igen aktívan vettek részt benne. A következő években a 9. évfolyam minden osztályában megtartottuk ezeket az órákat egészen 2008-ig amikor is anyagiakra hivatkozva nem finanszírozták tovább ezt a nagyon fontos programot. Az életvezetési órák tartói Kelbertné Nun Ilona, Sárkányné Szücs Sarolta, Szigeti-Szászné Nagy Csilla, Lukács Józsefné, Császárné Boros Erzsébet, Szabó Lilla, Tamás Ferenc, Horváth Lajos. Részükről a foglalkozásokat komoly módszertani munka előzte meg.

A foglalkozások előtt és után felmérés készült, melynek összesített adatai figyelemre méltóak voltak, és kijelölték a további feladatokat is. Álljon itt az összegzés néhány megállapítása. A tanulók drogokkal kapcsolatos információinak zöme barátoktól, televízióból és játékfilmekből származik, a család, mint információforrás nem jelentős tényező. Az osztályfőnökök és a tanárok szerepe is kicsi ezen a téren. A tanulók gondjaikat, problémáikat elsősorban barátaikkal és partnereikkel beszélik meg. A szülők esetében a problémák megbeszélésében az anya szerepe kétszer jelentősebb az apáénál. A felmérésből kiderült, hogy többségük bízik magában, de a kérdésekre adott válaszokból az is kitűnik, hogy nem látják a rászokás reális veszélyeit. A felmérés arra is felhívta a figyelmünket, hogy a kérdésben milyen fontos szerepet töltenek be a kortársak. Ezért is fontos a kortárs segítők szakmai felkészítése. Éltünk ennek lehetőségével, és a következő években a tanfolyamokon felkészített kortárs segítők is segítették ezt a munkát. Közülük a legtöbbet Pál Domonkos vállalta.

Drogprevenciós programot is kellett készítenünk. Ennek munkálatait megelőzte egy 750 diákot érintő kérdőíves adatfelvétel Székesfehérvár középiskoláiban 2000 tavaszán. A diákokat a kábítószer fogyasztásról, alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaikról, és a szexualitásról kérdezték. A jelentés középiskolásokra vonatkozó fejezeteit minden iskola megkapta. Ugyancsak az előzményekhez tartozik a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat felmérése, melyet a 10. osztályosok körében végeztek, miután foglalkozásokból álló drogprevencióban vettek részt. Ezek az anyagok is a saját felmérésünk is, és az életvezetési osztályfőnöki órák is segítették az iskola drogmegelőzési programjának kidolgozását. A nevelőtestület 2002 januárjában megvitatta, és egyhangúan elfogadta a Pedagógiai programba beépülő drogstratégiát. Megvalósításának koordinálására háromtagú bizottságot választott. Tagjai az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az iskola ifjúságvédelmi felelőse és a drogkoordinátori feladattal megbízott tanácsadója.

A tanévben folytattuk a minőségbiztosítási rendszer kiépítését. Célunk a partnerközpontú iskolaműködés feltételeinek megteremtése volt. Az OKÉV 9. évfolyamon előírt országos felmérése matematikából és szövegértésből lehetőséget teremtett a belépő évfolyam mérésének folytatására. Még tavaly a megyei középiskolákhoz viszonyított mérést végeztünk a FMPSZI mérőlapjaival, az idei tanévben az országos trendhez viszonyíthattuk a 9. évfolyam teljesítményét. Területenként 20-20 darab dolgozatot vittek el mintaként. Az elkészült elemzés azt mutatta, hogy a tanulóink által elért pontérték magas, matematikából a legfelső harmad tetején, szövegértésből a közepén helyezkedik el.

A sok újdonság és változás mellett iskolai életünknek voltak olyan elemei is, melyek változatlanok maradtak: a sikerek, a tanítási órán kívüli programok sokasága, a tanári innováció, a beiskolázás eredményessége mind ezek közé tartoztak.

Az OSZTV közlekedésépítő versenyen Tóth Mihály 13.A osztályos tanuló 3. helyezést ért el. Eredményesen vettünk részt a „Kossuth és kora” címmel meghirdetett országos történelmi versenyen. Az írásbeli feladatok teljesítése után minden megyéből egy csapat jutott be az országos döntőbe. Az írásbeli forduló hibátlan teljesítése révén, maximális pontszámmal Fejér megyét iskolánk képviselte. Az országos döntőn, ahol 25 megyei és fővárosi csapat versenyzett, a 11. helyen végzett a Jablonkai Péter 12.B, Nagy Balázs 11.D és Szalai Zsolt 11.D összetételű csapat. Felkészítő tanáruk Szvoboda Ágnes volt. A megyei matematikai versenyen Szabó Lilla tanítványa Vass Gergő 9.A korosztályában úgy lett második, hogy az első helyet nem adták ki. Részt vettünk egy városi négyfordulós történelmi és művelődéstörténeti versenyen, melynek témája Magyarország ezer éve volt. A vetélkedő "1000 év – 1000 feladat" címmel került megrendezésre. Három feladatlap eredményes megoldása után – ebben a Jáky csapata érte el a legjobb eredményt – a szóbeli döntőn a Pongrácz Gábor 11.D, Mári Miklós 11.D, Tímár Péter 11.D által alkotott csapat a székesfehérvári iskolák között a 2. helyet szerezte meg. Felkészítő tanáruk Szvoboda Ágnes. Az előző évekhez hasonlóan ebben a tanévben is több csapattal indultunk a városismereti versenyen, melyet Fejér megye és Székesfehérvár heraldikai emlékei témában rendeztek. Itt két csapatunk a 4. és 5. hely elérésével a szakközépiskolás csapatok közül a legjobb eredményt produkálta. Gyenti Balázs és Zsoldos Gábor 13.D osztályos tanulók az AutoCAD verseny országos döntőjén szerepeltek jó eredménnyel.

Diákjaink részt vettek az Arany János irodalmi, Mikola Sándor fizika, Irányi Dániel kémia, Lóczi Lajos földrajz versenyeken, a megyei angol és német nyelvi versenyeken is. Tanítványainkat mindig ösztönöztük a versenyekre történő jelentkezésre, és fel is készítettük őket azokra. Az eredménytől függetlenül a versenyre készülés bővítette az ismereteiket, alkalmasak voltak a tapasztalatszerzésre, szereplési lehetőséget biztosítottak, és ezzel alkalmat "vizsgaszituáció" gyakorlására, a rutinszerzésre. Így a tehetséggondozásnak kiváló eszközei voltak, csakúgy, mint a nyelvvizsgára történő előkészítők, a Vajnai Endréné által tartott szabadkézi rajzfoglalkozások vagy a délutáni tömegsport órák.

Az utóbbi öt év jelentkezett/felvett arányt figyelembe véve iskolánk a város szakközépiskolái között a 3. helyen állt.

Munkájuk elismeréseként Meretei László és Szombathy Csaba tanárok tanácsosi, Filep László igazgatóhelyettes főtanácsosi címet kapott.

Tanáraink tananyagfejlesztő tevékenysége is az állandó elemek közé tartozott. Tóth László földméréstan programjai az otthoni tanuláson, gyakorláson keresztül is az eredményességet szolgálták. Tamás Ferenc szoftverek használatához készült segédletei tanárok és diákok között is kedveltek. A Beregszászi Attilával közösen készített honlapunk karbantartása is az ő nevéhez fűződik. A tankönyvhiány enyhítésére a térinformatikusok szakképző évfolyamának matematika tananyagához Szabó Lilla dolgozott ki témaköröket és állított össze feladatgyűjteményt, amit a sokszorosítás után a tanulók jegyzetként használhattak. Szakmai képzésükhöz Barna Endre állított össze segédkönyveket és segédleteket. Ezek a segédanyagok a Jáky-alapítvány pályázatán díjazott szellemi alkotások voltak. A következő évtől az iskola web-szerverén is elérhetők lettek: letölthetők illetve on-line olvashatók. Császárné Boros Erzsébet a szilárdságtan tantárgyhoz készített táblázat- és szabványkivonatokat.

Változatlanul nagy hangsúlyt helyeztünk a külső helyszíneken való tapasztalatszerzésre, valamint az iskola és a szakma közötti eleven kapcsolat ápolására.

Diákjaink felkeresték a városban folyó magasépítési és útépítési munkákat, jártak az ARÉV üzemeiben, a téglagyárban és az építőanyag kereskedésekben, tanulmányi kiránduláson voltak Veszprémben és Dunaújvárosban, a közlekedésépítők Gyöngyösön a Kitérőgyárat látogatták meg, Budapesten a Közlekedési Múzeumot. Az M7-es autópálya építéséről a Magyar Autópálya Rt. beruházási osztályvezetője tartott tájékoztatót, és a helyszínen nézhették meg a munkálatokat. A székesfehérvári vasútállomáson az állomás felépítésével és működtetésével ismerkedtek, Dinnyésen a vasúti pályafenntartó géplánc bemutatóján vettek részt. A vasúti kitérőkről szóló előadás meghallgatását Börgönd és Szabadbattyán állomásokon a vasúti felépítményi szerkezetek és kitérők megtekintése követte. Vendégei lehettek a BME Vasúttanszékének, ahol szakmai beszámoló mutatta be az ágazatot.

Az Ifjúsági Alap pályázatán nyert összeg 50 diák számára tette lehetővé az Országháznak, a Millenáris Park "Álmok álmodói – világraszóló magyarok" című kiállításának és a Nemzeti Színháznak a megtekintését.

A pályaorientációs munkát segítette a 9. osztályosok látogatása a Szent István Király Múzeumban és az Alumíniumipari Múzeumban, a szakmai képzést pedig a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának felkérésére a csóri ásatásoknál végzett geodéziai hálózat kitűzése.

Diákjaink szakmai rendezvények szervezésében is szerezhettek tapasztalatokat a Közutas Találkozó rendezvényein való részvételükkel, és az OSZTV magasépítő középdöntő munkálatai során.

A tantestület az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria-hidat és a komáromi erődöt látogatta meg.

Elméleti és gyakorlati órákon az iskolában több cég tartott szakmai bemutatót és termékismertetőt. A közutas találkozó előadásai közül diákjaink számára is elhangzott kettő: Tóth Tamás "Geofizika a mérnöki tervezés szolgálatában" és Kardos Tibor "Műszaki informatikai megoldások a vasútnál" címmel tartották azokat.

Itt kell szólnunk azokról a cégekről, egyesületekről és személyekről, akik előadásokkal, helyszíni látogatások szervezésével, szakmai kirándulások lehetőségével segítették műszaki képzésünket.

Köszönjük a segítségét a MÁV Rt. Székesfehérvári Pályagazdálkodási Főmérnökség vezetőjének, a KTE megyei elnökének, Szőke Ferencnek. Miután a közlekedésépítők tantervében a vasútépítés is fontos egység lett, és a vasúttal foglalkozó témák egy részét csak náluk lehet megnézni, ezért a 2000/2001-es tanévben a szakmai segítségét kértük, amit ő azonnal felajánlott. Az azóta eltelt években is szakmai anyagok és programok sokaságához juttatta iskolánkat. Maketteket és tablókat bocsájtott a rendelkezésünkre, a Pályagazdálkodási Főmérnökségen rendkívüli órákat tartott, filmes bemutatókon, előadásokon, bejárásokon és szakmai kirándulásokon vehettek részt diákjaink.

Köszönjük a KTE-nek és vezetőiknek, személy szerint is Polányi Péternek, iskolánk egykori tanárának és műszaki igazgatóhelyettesének, továbbá Kiss Évának és Horváth Jánosnak, az egykori jákys diákoknak a szakmai támogatást. Azt is köszönjük a Közlekedéstudományi Egyesületnek, ahogyan 2000 tavaszán kiálltak veszélybe került iskolánk mellett. Az évenkénti Közutas találkozó kiváló lehetőség tanárainknak arra is, hogy élő kapcsolatban maradjanak a szakmával. A korszerű ismeretek, a legújabb műszaki információk miatt tanárok és tanítványok számára egyaránt fontos az is, hogy több rendezvényüknek iskolánk adhat otthont. Köszönjük a Pályagazdálkodási Főmérnökségnek és a KTE-nek az építési helyszínek látogatásának lehetőségét és szervezését, és azt is, hogy alkalmanként a saját tanulmányi útjaikon is részt vehetünk.

2002 januárjában a Közlekedéstudományi Egyesület a Közutas Napok rendezése és az iskola szakmai munkájának elismeréseként a Közlekedéstudományi Egyesület emlékplakettet adományozta iskolánknak.

Az előző évekhez hasonlóan a tanév fontos teendője volt a sikeres beiskolázás a következő tanévre. A pályaválasztási Expo-n kiállítottuk az iskolát bemutató anyagainkat. A szakmai munkaközösségek által megújított tablók, az iskolafilm és a digitális felvételek mellett szakmaismertető portré-sorozat szolgálta a tájékoztatást. A magasépítő technikusi pályáról szólókat Sztanekné dr. Apai Gabriella, a közlekedésépítő- útépítőket Lada Csaba szerkesztette. Az oktatott szakmákat bemutató filmben volt jákys diákok mutatják be életútjukat, szakmai karrierjüket, vallanak az iskolásról, a szakma szépségeiről. A filmet nem csak az Expo-n, hanem a nyílt napokon és a szakmai órákon is nagy érdeklődéssel fogadták. Három nyílt napot is tartottunk "telt házzal". A januári nyílt napunk rendezvényét a városi TV riportban mutatta be.

Reméltük, hogy a nagy érdeklődést kellő számú jelentkezés is követi. Reményeinkben nem csalatkoztunk. Az iskola propaganda eredményes volt. A 2002/2003-as tanévre hétszeres volt a túljelentkezés, melynek belső arányai: informatikára tizenegyszeres, építészetre háromszoros.

A tanév eseménye volt az igazgatóválasztás is. A tantestület és az alkalmazotti közösség is Várkonyi Gáborné pályázatát és személyét támogatta, a fenntartó önkormányzat 2002. augusztus 1-jétől újabb öt évre őt bízta meg az intézmény vezetésével. Az újraválasztott igazgató a tanévzáró értekezleten megköszönte a nevelőtestület és az iskola dolgozóinak támogatását.

2002/2003-as tanév

Ezekben az években születés és halál egyszerre volt jelen tantestületünk életében. 1999 márciusában nehéz szívvel vettünk búcsút Szabó László kollégánktól, aki 1951-től nyugdíjazásáig generációk sokaságát tanította. Technikusok és mérnökök ezrei általa ismerkedtek meg a hídépítéstan, a vasbetonszerkezetek és a statika rejtelmeivel.

Három év elteltével egy újabb gyászjelentést olvashattunk. Felesége, Eszti néni halálhírét tudatta: Szabó Lászlóné 2002. szeptember 14-én 76 éves korában elhunyt. Ő is 1951-től volt iskolánk tanára. Hozzáértő és lelkiismeretes szaktanári munkájának eredményeként diákok sokasága tudott a felsőoktatásban is sikeresen megbirkózni tantárgyaival, a matematikával és fizikával. Kötelességtudata és munkabírása pedig mindenki számára példa lehetett.

Nemcsak tanári munkájukkal, hanem szülőként is kötődtek a Jákyhoz. Három gyermekük közül kettő itt tanult, a harmadik pedig, Szabó Lilla jákys tanárként lett méltó folytatója pedagógusi munkájuknak. Eszti néni és Laci bácsi emléke nemzedékek szívében él tovább.

A 2002/2003-as tanévben a nappali tagozaton 19 osztályban 547 tanuló kezdte meg a tanévet, levelező tagozaton 8 tanulócsoportban 154 hallgató. 39 főállású, 3 részfoglalkozású és 4 óraadó tanár látta el az oktató-nevelő munka feladatait, a technikai dolgozók létszáma 20 fő volt. Paál Margit távozása után Bobory Béláné vette át négy osztályban a kémia tanítását, Francsics József két évre lett óraadónk. 2003 januárjától Gutman Róbertné segítette az iskola és a tanárok adminisztrációs munkáját. Mindannyian kedvezőbb anyagi helyzetbe kerültünk, mert szeptember 1-től jelentősen emelkedtek a közalkalmazotti bértábla tételei, 50 %-os alapbér-fejlesztésre került sor.

617 alapóratervi és 140 gyakorlati óra mellett 284 járulékos óra megtartását finanszírozta a fenntartó, melyet az oktató-nevelő munka eredményesebbé tétele érdekében csoportbontásokra, illetve felzárkóztatásra és tehetséggondozásra használtunk fel.

Folytatódott az iskolaépület karbantartása és modernizálása. Állapotában minőségi javulást jelentett a külső nyílászárók cseréje: az első emelet utcai frontjának korszerű ablakai, de megújult a Martinovics utcai bejárati kapu, az udvarra és a tornapályára vezető ajtó és a kultúrterem udvari ajtaja is. Megkezdődött az udvar térkövezése. Megszüntettük a feleslegessé vált gépházat is, és az átépítés eredményeként irattár, pénztár és orvosi szoba kialakítására kerülhetett sor. Megtörtént a földszinti fiú mosdó teljes felújítása is.

Tanulóink nyári gyakorlata során került sor két nyelvi szaktanterem – 55, 56 – felújítására, melyek bútorzata és eszközei is megújultak. Azokat az önkormányzat eszközfejlesztési támogatását is felhasználva szereztük be. A 63-as terembe is új bútorok kerültek, a konditerembe edzőgépeket vásároltunk, és megvalósult a kosárpalánk cseréje is.

A tanév során igen jelentős eszközfejlesztésekre került sor. Mennyiségi és minőségi előrelépés történt a tanulói számítógéppark fejlesztésében. A Decentralizált Szakképzési Alaptól 1,5 millió forintos önrész vállalásával 7 millió 125 ezer forintot nyertünk 18 munkahelyes számítógépterem felszerelésére. A 47-es számítógépterem 20 darabos tanulói gépparkot kapott, a 87-es még két új gépet. Az 51-es számítástechnikai terem 12 új, nagyteljesítményű gépe a szakmai szoftverek oktatási igényeit is kielégítette. Az NSZI tananyag-fejlesztési tenderén két laptopot, kivetítőt, valamint szoftvereket nyertünk. De ezen túl is vásároltunk programokat. A telepítésre került új szakmai szoftverek a térinformatikai ArcWiev, melyet egy kölcsönösen előnyös együttműködés keretében a GEO-val közösen használtunk, építészeti területen pedig az ArchiLine és az AutoCAD Architectural DeskTop tervező szoftverek.

Megkezdte működését az iskola saját web-szervere, amelyen az érdeklődők az iskola információs és oktatási célokat szolgáló anyagait érhetik el az Interneten keresztül. Beüzemelésre került a levelező szerverünk is, amelynek segítségével az iskola tanárai és tanulói saját jákys e-mail címet használhatnak elektronikus levelezésük lebonyolítására.

Tovább gyarapodtak illetve korszerűsödtek az oktatást segítő és demonstrációs anyagok készítését is lehetővé tévő eszközeink. A3-as méretű nyomtató, A3-as képdigitalizáló, digitális videokamera és újabb digitális fényképezőgép használatára lett lehetőségünk. A geodézia gyakorlati oktatását új teodolit és a legmodernebb műholdas helymeghatározó segítette.

A tavalyi tanévhez hasonlóan az idei tanévben is sikeresek voltunk a könyvtárpályázaton is. A Fejér Megyei Közalapítvány pályázatán elnyert 709 ezer forintból és az önrészből, összesen 886 ezer forint értékben elsősorban az idegen nyelvi érettségi vizsgákhoz szükséges szótárállomány bővítését oldottuk meg, valamint szakkönyveket, CD-ket és egyéb információhordozókat vásároltunk. A 2002-es évben a könyvtárfejlesztési pályázatokon közel 1,5 millió forintot nyertünk. Az összegből mindig egy-egy szakterület kiemelt fejlesztését valósítottuk meg. Az iskolavezetés is nagy figyelmet és jelentős összegeket fordított a könyvtár fejlesztésére. Mindezeknek köszönhetően az iskolában oktatott minden tantárgy szakkönyvi háttere igen jónak mondható, a tárgyi környezet pedig kimagasló színvonalú.

Nem tanévre, hanem gazdasági évre vonatkozó összegző adat: a szakképzési hozzájárulás (14 millió forint) és a pályázatokon elnyert támogatások (14 millió forint) összege 2002-ben 28 millió forint volt. A számítógép pályázatokon elnyert 12 millió 563 ezer forint mellett közel 23 millió forintot fordítottunk azok beszerzésére, több mint 1 millió forintot programok vásárlására, és ugyanannyi összeget a földméréstan tantárgy eszközfejlesztésére.

A Jáky Alapítványt az 1 %-ot felajánló adózók 694.420 forinttal támogatták. A kuratórium döntése alapján ezt az összeget az iskola stúdiójának és hangtechnikai eszközeinek korszerűsítésére használtuk fel.

A Pedagógiai program helyi tanterveiben, melyek mindegyikét felmenő rendszerben vezettünk be, fontos állomásokhoz érkeztünk. A tanulmányaikat 1998-ban megkezdő tanulók OKJ szerinti szakmai képesítő vizsgát tesznek: közlekedésépítő- útépítő, magasépítő, térinformatikus OKJ szerinti vizsgát. Ebben a vizsgarendszerben a korábbiakhoz képest új elem, hogy a szóbelin nem javítható a sikertelen írásbeli, azt meg kell ismételni.

A világbanki program szerint haladó 12.B és 12.D osztályokban a választható érettségi tárgyak között a fizika mellett megjelent a közismereti informatika is.

A kerettanterv alapján tanuló diákjaink pedig most lettek 10. osztályosok. A 2005-ös érettségi vizsgájuk előkészítésével kapcsolatos feladatunk volt annak felmérése, hogy közülük hányan és milyen tantárgyakból kívánnak részt venni az emelt szintű felkészítőkön. A tudnivalókról szülői értekezleteken és osztályfőnöki órákon valamennyi 10. osztályban részletes és pontos tájékoztatást kaptak a diákok és szüleik. Ezt követően írásban nyilatkoztak. A legnagyobb érdeklődés a műszaki felsőoktatásban kötelező tárgy a matematika iránt volt.

Még ebben a tanévben is többféle képzési program alapján dolgoztunk, de a változások sora nem ért véget. A törvényi szabályozás ugyanis megint előírta a Pedagógiai program és a helyi tantervek felülvizsgálatát, mert a jogszabályi változások lehetővé tették a kerettanterv fellazítását, feloldva annak kötelező jellegét. A helyi tantervek módosítása a törvényi keretek betartásával és fenntartói jóváhagyással történhetett. De nagyon sok volt a tisztázatlan kérdés. A szakmai tárgyaknál bizonytalan volt a kimeneti szabályozás. Az érettségi vizsga ugyancsak 2005-ben újul meg, de erre már most fel kellene készíteni az immár 10. évfolyamon lévő leendő érettségizőket ezekből a tantárgyakból is. Az 1998-tól indított OKJ szerinti szakképzés és a kerettantervbe szorított szakmai orientációs és előkészítő tárgyak tartalmának kapcsolata is tisztázatlan volt. Három átmeneti év van a szakképzésben: a jelenlegi tizenharmadikosok tesznek először OKJ-s vizsgát, utána még két évfolyam a 4+1-es rendszerben tanul, ezt követően azonban a 4+2-es képzési rendszerre térünk át.

Tanulóink ebben a tanévben is több építkezésen jártak, ahol láthatták azokat az anyagokat, szerkezeteket és technológiákat, amiről az iskolában tanultak. Felkeresték az ARÉV különböző üzemeit – ablakgyár, vasszerelő üzem –, a beton- illetve aszfaltkerevő telepet és a minőségellenőrző laboratóriumot, valamint a téglagyárat.

Részt vettek a Fejérvíz Rt. által szervezett, "Tiszta víz" program-sorozaton, ahol megismerhették az ivóvízkészítés és a szennyvíztisztítás munkafolyamatait. Voltak a Ferrobeton Rt.-nél, megnézték a Lignum Európa Kft. korszerű ragasztott fatermékeit.

Volt tanítványaink, akik már közép- és felső vezetőként irányítanak, szakmailag rendkívül izgalmas munkahely látogatásokat biztosítottak tanulóinknak. Segítségükkel tekinthették meg a 8-as elkerülő út építését, tanulmányozhatták a 63-as út elkerülő szakaszán épülő híd vasbeton munkálatai, a Hungaroring autópálya átépítését, a szakmai tanárok Szekszárdon átadás előtt az új Duna-híd építését. A tantestület a Wienerberger cég kőszegi és soproni téglagyárában ismerte meg az új technológiákat, és e történelmi városok látnivalóit.

A Közutas Találkozó egész napos programsorozatán túl a KTE ebben az évben is szervezett iskolánkban programokat. Így lehetett vendégünk a "Szakma nagy öregjei" sorozatban dr. Kerkápoly Endre professzor emiratus, a BME nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, aki rendkívüli tanórát tartott. Két szakmai előadás is elhangzott: "A forgalomirányítás-tervezés számítógépes modellezése és Ausztrália egy fehérvári közutas szemével" témákban.

Termékforgalmazók is többször jártak elméleti és gyakorlati órákon. Előadást tartott a Nikecell Kft., a Baumit Kft., Ytong Kft., Schniedel Kémény Kft. A cégek közül szigetelőanyagaival bemutatkozott a Villas, és ablakrendszereivel a Velux is. A Wienerberger szakmai napoknak is iskolánk adott otthont.

A közlekedésépítő-útépítő OSZTV ebben az évben is jákys sikert hozott, annak első helyezettje Molnár Anita 13.A osztályos tanuló volt. Felkészítő tanárai Szigeti-Szászné Nagy Csilla, Varga Imre és Lada Csaba voltak.

A megyei matematika versenyen Szabó Lilla két tanítványa Gyömörei Péter 9.D és Vas Gergő 10.A harmadik helyezést ért el. A Gordius Matematika Teszt Verseny megyei fordulójában a szakközépiskolások kategóriájában a 9. évfolyamon Molnár András 9.D második, a 10. évfolyamon Vas Gergő 10.A első lett. A matematikát Szabó Lilla tanította nekik.

Az EU-napon az EU integrációs városi vetélkedőt iskolánk csapata – Szalai Zsolt 12.D, Turi Gábor 12.D, Visy Jenő 12.B, Kondor Péter 12.A – nyerte. Felkészítő tanáruk Kassai Jánosné.

A városi anyanyelvi műveltségi vetélkedőn a szakközépiskolások kategóriában a Tóth Karola 11.D, Rádl Péter 11.B, Benkő Klára 12.D összeállítású csapat második lett. Felkészítőjük Várkonyi Gáborné.

Kiemelkedő munkájuk elismeréseként Kassai Jánosné és Szabó Lilla tanárok tanácsosi címet, Tóth László igazgatóhelyettes főtanácsosi címet kapott.

Beiskolázásunk a 2003/2004-es tanévre eredményes volt. Informatikára tizenháromszoros, építészetre négyszeres volt a jelentkezés.

2003/2004-es tanév

A 2003/2004-es tanévben a nappali tagozaton 19 osztályban 577 tanuló, az iskola levelező tagozatán 9 osztályban 186 hallgató kezdte meg a tanulmányait. Így az előző évekhez hasonlóan most is jóleső érzéssel vehettük tudomásul, hogy a beiskolázás eredményes volt: az iskola alapító okiratában szereplő valamennyi engedélyezett szakon indíthattunk osztályt. A nappali tagozaton a jóváhagyott helyi tantervek szerint 591 alapóratervi és 75 gyakorlati óra mellett 278 járulékos óra megtartását finanszírozta a fenntartó, melyből 140,5 órát csoportbontásra, 16 órát emelt szintű érettségi felkészítésre, 10 órát tömegsportra, a fennmaradókat tehetséggondozásra és felzárkóztatásra használtuk fel.

GYES-ről visszatérve Erdősi Ildikó ismét munkába állt, ugyanakkor a második félévben magyarból már óraadókkal dolgoztunk, Lénárt Eszter ugyanis anyai örömök elé nézett. Beregszászi Attila immár kinevezett rendszergazdaként végezhette munkáját.

Saját erőből végeztük el a 42-es tanterem teljes felújítását, szakképzési hozzájárulásból pedig az egyik "felszabadult" tanműhelyből szabadkézi rajztantermet alakítottunk ki korszerű világítással és rajzbakokkal is felszerelve.

A tantárgyak eszközellátottsága is javult: 1.200.000 forintot fordítottunk eszközfejlesztésre: szemléltető- és kísérleti eszközökre. A számítógépparkunk ebben a tanévben is korszerűsödött. A 2003-ban Jáky Alapítványnak juttatott 1 % összegét is – 469 ezer forint – számítógépek beszerzésére fordítottunk, kiegészítve ezt az összeget a szakképzési hozzájárulásként beérkező pénzből. Az 51-es terembe hat új gép került. Színes lézernyomtatóval is gazdagabbak lettünk.

Az IHM pályázatán "Multimédiás prezentációs eszközök" csomagot nyertünk. Jól mozgatható "zsúrkocsi" és "bőrönd" tartalmazta a laptopot, a kivetítőt, a hangszórókat, mikrofonokat, így minden tanteremben használhatók lesznek a meglévő CD-k és szoftverek. Ugyancsak pályázaton jutottunk projektorhoz, laptopokhoz és szkennerekhez. Szeptembertől üzemelt a Sulinet programban telepített nagysebességű Internet-hozzáférést biztosító hardvereszközünk is.

Alig telt el két tanév, és ismét a kiemelt feladatok között szerepelt a törvényi szabályozás változásaiból következő feladatok elvégzése. A közoktatási törvény módosítása ugyanis új pályára kívánta állítani a magyar közoktatást, és ez számos feladatot adott a tanévre. Ezek sorában a legfontosabb a Pedagógiai program módosítása, az ebből kiemelt, önálló Intézményi Minőségbiztosítási Program: az IMIP elkészítése, valamint a Házirend átdolgozása.

A Pedagógiai program egészségnevelési programmal, a környezeti nevelés programjával, a tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelésével és minősítésével, a középszintű érettségi vizsga témaköreivel történő kiegészítésében az igazgató munkáját Kassai Jánosné, Sárkányné Szücs Sarolta és Pencsné Mészáros Erzsébet segítette. Az elkészült dokumentumot a tantestület elfogadta, a rendkívül pozitív véleményt megfogalmazó szakértő azt a fenntartó közgyűlésének elfogadására javasolta. Ezzel egy időben Várkonyi Gáborné igazgató elkészítette, a nevelőtestület megszavazta az IMIP-et is.

A 2003/2004-es tanévben a 12. évfolyamon "kifutott" a világbanki (B és D osztályok), illetve a hagyományos (A és C osztályok) tanterv, a tanítási munkánk meghatározói már a kerettantervi programok voltak. Már a 11. évfolyamon is a kerettanterv alapján készült helyi tantervekkel dolgoztunk. Ugyanakkor az óraszám csökkentése miatt módosítni kellett a kerettantervi óraterveket. A nevelőtestület jóváhagyásával a 9. évfolyamon ez a biológia és ének tantárgyakat érintette, valamint a műszaki orientációs órákat, melyek száma ötről háromra csökkent.

A kerettantervek felfutása kapcsán a műszaki orientációs tantárgynál és a szakmai gyakorlat visszaszorulásánál már az előző években is szembesültünk a szakmai képzés ellehetetlenülésével, most a 11. évfolyamon belépő szakmai előkészítő és alapozó tárgyaknál is felszínre kerültek a nehézségek. Köztük az, hogy a diákok túl sok tantárgyra kapják az egy jegyet: konkrétan hat különféle tárgyból kapnak egy osztályzatot.

A 11. évfolyamon új feladat volt - tanulói igények alapján – az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés. Az előző tanév végi felméréskor 135 tanuló nyilatkozott, közülük 76-an, összesen hét tárgyból jelentkezett emelt szintű órákra. Ennek alapján két matematika, és egy-egy magyar, történelem, angol, német, fizika, informatika csoportot szerveztünk az önként vállalt, de ezáltal kötelezővé vált órák órarendbe illesztésével. A felkészítés megtervezése az emelt szint vizsgakövetelményeinek alapján, az értékelés módszerének kidolgozása, a taneszközök megválasztása, mind új tanári tevékenysége volt ennek a tanévnek.

A középiskolákban a 2003/2004-es tanévben volt az utolsó "hagyományos" érettségi, 2005-től új típusú, kétszintű érettségi vizsga lesz. Ezért is szerepelt a 2003/2004-es tanév kiemelt feladatai között az érettségi vizsga közzétett dokumentumainak alapos megismerése, tantárgyi követelmény-rendszerének érvényesítése a 9-11. évfolyamos tanulók felkészítésénél. A felkészülés részét képezte a 11. osztályosok próba érettségije is. A kötelező érettségi tárgyak próba érettségije mellett a tantestület felvállalta a választható érettségi tárgyak, a fizika és az informatika próbatesztjeinek megíratását és javítását is.

Nagy munka volt a feladatokkal egyébként is zsúfolt időszakban lebonyolított próba érettségi, de a felkészülésben hasznos volt. Tanárok és diákok egyaránt tapasztalatokat szerezhettek az írásbeli vizsgák feladattípusairól és a javítás-értékelés új módszereiről. Sajnos az NSZI a szakmai alapismeret tantárgy érettségi próbájával nem foglalkozott.

Az iskola évvégi tanulmányi átlaga évről évre mindig három egész felett volt, de a bukások száma emelkedett, és megjelent a több tárgyas bukás is. Ezért foglalkoztunk folyamatosan a tanulási kudarcok okainak feltárásával, és kerestük a megoldás lehetőségeit is.

Ilyennek gondoltuk a tanulási képességek fejlesztését is. A 2002-es őszi nevelési értekezletünkön a Megismerő Képességeket Fejlesztő Stúdió munkatársa ismertette meg a tantestületet a tanulási képességeket fejlesztő programmal. Iskolánk annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a tanulási nehézségekkel küzdő diákjainak, megvásároltra a program licencét. A módszer segítségével fejlődik a memória, a figyelem, a koncentráló-képesség, a gyors tájékozódás képessége, az elemző- és következtetőképesség, a logikai illetve a kreatív gondolkodás is. A négy hónapos program segítségével a tanulók olyan módszereket tanulhatnak meg, amelyekkel hatékonyabban, kevesebb időráfordítással sajátíthatják el a tananyagot.

A módszer megismertetésére az érdeklődő tanulók és szüleik számára bemutató foglalkozást szerveztünk a programot kifejlesztő MKF Stúdió előadójának közreműködésével. A tanfolyamot két turnusban a 2003/2004-es tanévben indítottuk először 9. és 10. évfolyamos diákok részvételével, és a módszertani felkészítésen részt vett Erdősi Ildikó vezetésével.

Miközben jogosan voltunk elégedetlenek a tanulmányi eredményekkel, az országos kompetencia felmérés iskolánkra vonatkozó adatait elemezve akár büszkék is lehettünk volna. Iskolán tanulói mindkét képesség-területen az országos átlag feletti teljesítményt nyújtottak.

A matematika kompetencia mérés vizsgált mintájában egyetlen tanulónk sem volt az 1 alatti, illetve az 1. szinten, azaz a minimumkövetelményeket biztonsággal képesek teljesíteni. A műszaki szakközépiskolák mezőnyében az országos átlag 6 %-ához képest 28 % teljesített a legmagasabb 4. szinten.

A szövegértés területén – miközben itt is meghaladták az országos, a szakközépiskolai, műszaki szakközépiskolai átlagot – tanulóink 6 %-a 1 alatti, 11 %-a 1. szinten volt, azaz 17 % számára jelentett nehézséget az olvasott szöveg feldolgozása. Az országos átlag 2 %-ához képest a 4. szintet 17 % teljesítette.

Egy iskolatörténetnek nem feladata az adatsorok elemzése, nem adhat választ a megoldásokra sem. De annyi feltételezést – a közoktatást jellemző szomorú tények konstatálásán túl – talán megengedhet, hogy az anyanyelvi nehézségekkel küzdő diákok valószínűleg ott találhatók a tanulmányi kudarcokkal küzdők között.

A tanév néhány eseménye és ténye csak felsorolásszerűen: vendégünk volt Farkas Bertalan űrhajós, meglátogathattuk a Denso bővítésének építkezését, a Pályagazdálkodási Főmérnökség segítségével a Biatorbágy – Törökbálint vasúti pályaszakaszon felépítménycserét nézhettünk meg, amely egy igen különleges alkalom volt, mivel az ún. cserélő vonat csak két napig volt az országban.

Közalkalmazotti Tanács választás is volt. Vezetője Császárné Boros Erzsébet, tagjai Kelbertné Nun Ilona, Horváth Lajos.

Álljon itt az elmúlt évek tanári továbbképzéseinek összegző adata is: 1998 óta 31 pedagógus teljesítette a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét, illetve szerzett másoddiplomát.

Az OSZTV közlekedésépítő-útépítő versenyen három 13.A osztályos tanulónk ért el kimagasló eredményt: Hajdók Hajnalka második, Kovács Petra harmadik, Riszter József negyedik lett. Felkészítő tanáraik Szigeti-Szászné Nagy Csilla, Tóth László voltak.

A megyei matematika versenyen a 10. évfolyamon Szabó Lilla tanítványa Gyömörei Péter 10.D első helyet, Szombathy Csaba tanítványa Krizsán Roland 10.B második helyet ért el. A városi Gordiusz Matematika Tesztversenyen a szakközépiskolások között a 10. évfolyamon Molnár András 10.D, a 11. évfolyamon Vas Gergő 11.A első lett. Mindketten Szabó Lilla tanítványai.

Az Osztrák Magyar Monarchia az I. világháborúban országos történelmi, hadtörténeti, diplomácia-történeti verseny írásbeli fordulóján iskolánk csapata a 7. lett. A 15 témából álló feladat megoldása után ugyan nem jutottunk az első hat csapat közé – ők 104 és 100 pont között teljesítettek – az induló 137 csapat közül 99 ponttal lettünk hetedikek.

Tanári munkájának elismeréseként Szigeti-Szászné Nagy Csilla tanácsosi címet kapott.

Az érettségi vizsgák törvényesen és eredményesen zajlottak le. Ez a felkészítő és vizsgáztató tanárok munkáját is dicsérte. Az érettségi vizsgajegyzőkönyvek mindegyikében a vizsgabizottság elnökei elismeréssel szóltak a jelöltek felkészültségéről, a szaktanárok vizsgáztatási kultúrájáról, a biztosított vizsgakörülményekről.

A tanévzáró értekezleten Várkonyi Gáborné igazgató köszönetet mondott Filep László nevelési igazgatóhelyettesnek a vizsgaszervezésért, és minden érettségiztető pedagógusnak, akik jól készítették fel tanítványaikat erre a megmérettetésre. Köszönő szavait a következőkkel zárta:

„Az érettségi vizsga mindig is alapvető mutatója volt az iskolában folyó oktatás minőségének, az iskola megítélésének. A felvételit kiváltó új típusú érettségi vizsgának pedig a tanulók szempontjából még nagyobb tétje lesz. Az érettségi vizsgák iskolai történetében is új fejezet kezdődik, amelyre alaposan fel kell készülnie a vizsgáztatóknak és a vizsgázóknak is.”

2004/2005-ös tanév

A 2004/2005-ös tanévben nappali tagozaton 20 osztályban – a 13. szakképző évfolyamon a tavalyi háromhoz képest négy osztály indult – 589 diák, levelező tagozaton 9 osztályban 178 hallgató tanult. Két ATS-s diákunk is volt: Hong-Kongból és az Egyesült Államokból érkeztek. Mivel ők angolul kommunikáltak, így hasznos segítséget adtak tanulóinknak az "élő" angol nyelv gyakorlásában.

A tanári karban jelentős személyi változások történtek. Barna Endre más városban folytatta tanári munkáját, Révai Lászlóné nyugdíjba ment. Tanítványaival való törődése, a nyelvtanítás iránti elkötelezettsége, fáradhatatlanul végzett felzárkóztató és tehetséggondozó munkája követésre méltó volt. Révai Iza nyugdíjas évei rövidre sikerültek, 2009 januárjában elhunyt. Végakaratában nem feledkezett meg az iskoláról. A Jáky Alapítványnak adott kettőszázezer forint éves kamatát minden évben egy-egy olyan tanuló kaphatja meg, akik abban a tanévben az angol és a német nyelv tanulásában a legeredményesebbek voltak. Kérése az volt, hogy a jutalom neve "Izabella-díj" legyen.

A nyelvi munkaközösség vezetését Geleszné Földváry Viktória vette át, aki elődjéhez hasonlóan mindent megtett a nyelvtanítás érdekében, és ért el ebben szép eredményeket.

Új, fiatal kollégákkal bővült a nevelőtestület. Beke Marietta és Oroszné Stefánkó Éva magyar nyelv és irodalmat, Tófalviné Winter Mónika német nyelvet tanít, Szabó Orsolya kémia és számítástechnika órákat lát el, dr. Hegyi Ferenc az informatika szaktárgyait oktatja. A félévkor távozott Adorján Zoltán helyett Tóth Adrienn érkezett és kapcsolódott be a számítástechnika tanításba. 2005 augusztusától főállású könyvtárosa is lesz az iskolának, ezért a tanév végén Várkonyi Gáborné igazgató megköszönte a könyvtár létrehozásában, működtetésében és fejlesztésében végzett több évtizedes munkáját Szvoboda Ágnesnek, aki szaktanári feladati mellett látta el ezt a feladatot.

A nem pedagógus alkalmazottak körében is volt változás. A nyugdíjba vonult Komlósi Istvánné után Varga Péterné látta el a könyvelői munkakört.

Örömteli feladat volt, hogy az 58-as tantermet soron kívül kellett felújítanunk, mert ide telepítettük a Decentralizált Szakképzési Alap pályázatán nyert – 7 millió forint, az önerő 1,5 millió forint – 20 férőhelyes korszerű multimédiás nyelvi laboratóriumot, amely 2004 szeptemberétől szolgálhatta az idegen nyelvek hatékonyabb tanítását. A fejlesztés nem csak örömmel, gonddal is járt. Beüzemelése, a hibajavítás, a rendszer optimális beállítása egész évben munkát adott a nyelvszakosoknak, elsősorban Geleszné Földváry Viktóriának és a rendszergazdának.

A számítógépes nyelvi labor számos lehetőséget biztosított. Az Interneten keresztül elérhetővé váltak a tankönyvekhez kapcsolódó honlapok interaktív feladati, lehetővé tette, hogy a diákok saját tempójukban haladjanak, és amennyiben szükséges, többször is megoldják ugyanazokat a feladatokat. Kiválóan alkalmazható kiejtés-gyakorlásra, és magnós szövegértési feladatok megoldására is. Az eredményes "Világ-Nyelv pályázat" is segítette a másfajta módszerek alkalmazását kívánó labor használatát: számítógépes nyelvoktatást segítő módszertani könyvek beszerzését tette lehetővé.

Az oktatás tárgyi és eszköz feltételeinek javításában meghatározó szerepet játszott az iskolánkhoz közvetlenül fizetett szakképzési hozzájárulás. 2004-ben 50 cég 18.380.397 forintot utalt át. Az összeg jelentős növekedésében nagy szerepe volt Kántor József levelezőtagozat-vezető kapcsolattartó munkájának.

A fenti forrás felhasználása tette lehetővé többek között a tornacsarnok és a számítástechnikai termek világításának korszerűsítését, nagy értékű földmérő műszerek, tanári számítógépek, új monitorok, nyomtatók, DVD-lejátszók vásárlását. Ebből történt meg a 45-ös számítógépterem gépeinek minőségi cseréje és a német szertár megújulása. Ennek segítségével tudtuk megoldani a közlekedésépítő-útépítő szakosok által használt külső telephelyünk további működését is.

Ezekben az években folyamatosan történt a tantermek bútorzatának megújítása is. A műszaki rajzok készítését jobban biztosító rajzasztalok beszerzésén túl, a hagyományos iskolai padokat is kényelmes és esztétikus asztalokra és székekre cseréltük.

A Fejér Megyei Közalapítvány könyvtárfejlesztési pályázatán nyert összeg egy közel százezer forintos fejlesztést tett lehetővé, az egészségügyi nevelés támogatására kiírt pályázatra nyert pénz pedig a drogprevenciós program folytatását biztosította a 9. évfolyamon.

A nyár szomorú eseménye volt az a lopás sorozat, mely az iskola három számítástechnikai termét fosztotta meg hat számítógépétől. Egyrészt pótolni kellett a hiányzó gépeket, másrészt gondoskodni kellett a biztonságról. A további lopáskárok megakadályozására figyelő kamerákat helyeztünk el az épületben és riasztórendszert építettünk ki. A Rődner céggel kötött szerződés alapján a folyamatos ellenőrzés is biztosított lett. Az 1 millió forint fölötti beruházás az alapítvány támogatásával valósult meg. A kuratórium a Jáky Alapítványnak felajánlott egy százalékok 2003. és 2004. évi összegét a biztonsági rendszer kiépítésére fordította. Az alapítványnak juttatott egy százalék 2004. évi összege 587 ezer forint volt.

A büfé üzemeltetését elnyerő vállalkozó felújította az iskolai büfét, amely esztétikailag, funkcionálisan és kínálatát tekintve tartalmilag is megújult.

A 2004/2005-ös tanévben folytatódott az iskola alapdokumentumainak megújítása. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend egymáshoz szorosan kapcsolódó átdolgozását kellett elvégezni. A kötelezően előírt óraszám csökkentést pedig már a 10. évfolyamon is be kellett vezetni. Ez a biológia, ének és a műszaki orientációs tárgyakat érintette. Az oktatás irányítói a – nem létező – túlterhelést kívánták így csökkenteni.

Ebben a tanévben vált teljessé a kerettantervi program a 9-12. évfolyamokon. Ez azt is jelentette, hogy már mind a négy évfolyamon megszűnt az évközbeni és az évközi szakmai gyakorlat is. Az első négy évben kizárólag érettségire történő felkészítés folyik, természetesen szakmai tárgyból teendő érettségi vizsgára történő felkészítés is.

A gyakorlati képzés visszaszorulásának számos negatív következménye lett. Az évközbeni tanműhelyi gyakorlat megszűnése azt eredményezte, hogy tanulóink nem szoktak hozzá már az alsóbb évfolyamokon a munkához, a szakma gyakorlati részének elsajátításához, azzal túl későn, csak a 13. osztályban találkoztak. Ez az elméleti tárgyak tanulásában is hátrányos volt. A gyakorlottság hiánya és az évközi gyakorlat csökkenése miatt a tanulók egyre kevesebb munkát tudtak a nyári szakmai gyakorlat időtartama alatt elvégezni. Ez pedig azt is jelentette, hogy a felújítási munkák lehetőségei szűkültek, pedig évtizedeken keresztül ez volt az egyik meghatározó módja az iskola karbantartásának. Az óraszám-változások megterhelték a tantermeket is, közel 100%-os volt már a kihasználtságuk, miközben a tanműhelyek kihasználtsága csökkent. A kerettanterv felfutásával párhuzamosan csökkenő gyakorlati órák következménye volt az is, hogy szakoktatók munkája vált fölöslegessé. Hétről négyre csökkent a számuk. Elküldeni csak azért nem kellett senkit, mert a nyugdíjazások – Holti Béla, László Sándor, Bánhidi Lajos –, illetve a levelező tagozat felfutása segített a megoldásban. A hiányzó órák pótlására szakképzettségüknek megfelelően bekapcsolódtak az elméleti oktatásba, a levelező tagozaton folyó képzésbe is. Más vonatkozásban is a levelező tagozat felfejlesztése biztosította a műszaki tárgyakat tanítók átmenetileg csökkenő óraszámait.

A 2004/2005-ös tanév végén új típusú kétszintű érettségi vizsgát tettek a nappali és levelező tagozat 12. évfolyamos tanulói. A tanév során tevékenységünk meghatározó, és egyben legtöbb munkát kívánó feladata, a tanárok és diákok számára egyaránt sok újdonságot hozó érettségi vizsga törvényes és eredményes lebonyolítása volt. A tanári felkészülést és a tanulói felkészítést már az előző években megkezdtük. Az iskolavezetés és az érettségiztető pedagógusok módszeresen, rengeteg munkát befektetve, nagy energiákat mozgósítva, idejüket nem kímélve készültek a feladatra.

Munkánk állandó eleme lett a vizsgaszabályzatnak, az érettségi vizsgarend általános és szaktárgyi dokumentumainak, tantárgyi követelményrendszerének folyamatos tanulmányozása, a változások megismerése, és mindezeknek diákokkal történő megismertetése.

Az érettségivel kapcsolatos információkat folyamatosan adtuk át tanítványainknak, mert tantárgyi felkészítésükön túl a korrekt tájékoztatás is kötelességünk volt. A vizsgaszabályzat és a követelményrendszer módosulásai miatt a tanulók és a szülők informálása állandóan visszatérő osztályfőnöki és szaktanári tevékenységgé vált.

Ismertettük az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsga menetét, a részletes vizsgaleírást: a középszintű érettségi vizsga részeit, az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben, az értékelés szempontjait, az írásbeli vizsga feladatainak típusait, a kompetenciákat, a követelményeket. A jogszabályoknak megfelelő módon és időben közöltük a tantárgyi témaköröket és azok központi értelmezését, a szóbeli vizsga témáit. Ezek a szaktantermekben kifüggesztésre kerültek. Ezzel az alsóbb évfolyamok számára is biztosítottuk a korai tájékozódás lehetőségét. Az iskola könyvtárában is rendelkezésre álltak az érettségivel kapcsolatos kiadványok és CD-k. A szakmai felkészítést pedig a rendszeresen tartott érettségi felkészítők segítették, ahol a kompetenciák és feladatok gyakorlására, közös esszéírásra, rutinszerzésre volt lehetőség.

A tanári felkészülés sokrétű volt. Ennek részét képezte az is, hogy döntő többségük elvégezte a „Közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztató középiskolai pedagógusok képzése” témájú tanfolyamot, melyen részletesen megismerkedtek az írásbeli és szóbeli feladatok típusaival, és lehetőségük volt az írásbeli feladatok javításának gyakorlására is. Minden lehetséges módon próbáltak információhoz jutni: szaktárgyi tanácskozásokon vettek részt, felhasználták az Interneten hozzáférhető anyagokat. Napi szinten voltak látogatói azon honlapoknak – OM, Sulinet, NSZI, OKÉV – melyektől segítséget reméltek. Résztvevői voltak a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Max Hueber, Verlag és a Longman kiadó tankönyv bemutatóinak és tréningjeinek. Beszerezték, áttanulmányozták és felhasználták a témában megjelent feladatgyűjteményeket és segédkönyveket, diákjaikat is hozzásegítették azok beszerzéséhez.

Több hónapos szakmai munka eredménye volt a szóbeli érettségi tételek elkészítése: azok igényes, szakszerű, előírásokra, szakmai és formai szempontokra egyaránt figyelő összeállítása, és esztétikailag is gondos kivitelezése. Megérdemelten kapnak majd elismerést a vizsgabizottsági elnököktől.

A fentiekből talán érzékelhető, hogy az új érettségi vizsgarendre történő tanári felkészülés és tanulói felkészítés követelményei miatt, valamint a maguk elé állított mérce eredményeként is, nagy munkát végeztek az érettségiztető tanárok. Ebben segítségükre volt, és biztonságot is adott az iskolavezetés ezen kérdésekben is megmutatkozó felkészültsége, a jogszabályi tudnivalók azonnali és pontos átadása. Ez a menetközbeni változtatások miatt is fontos volt.

Az iskola a technikai felkészülést sem hanyagolta el: figyelt a számítógépek állapotára, és jó hangminőségű CD-s rádiók beszerzéséről is gondoskodott.

Az értékelés és a minősítés új rendszerét is meg kellett tanulni. Az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket előírt szempontok és a hozzájuk rendelt pontszámok alapján kellett értékelni. Ezen pontszámok összessége adta a végső minősítést, amit nem csak osztályzattal kellett kifejezni, hanem százalékban is.

Az írásbeli dolgozatok javítása a javítási útmutatók pontos betartásával történtek. A munkaközösségek az elfogadható válaszokat egyeztették, kétségek esetén a hivatalos fórumok állásfoglalását kérték. A fogalmazásokat, esszéket többen is átolvasták és véleményezték, mivel azok javításánál sok szempontot kellett figyelembe venni. Tanáraink számára a dolgozatok precíz javítása amellett, hogy alapvető kötelesség, presztízskérdés is volt. A javításokról az érettségi vizsgák elnökei pozitívan nyilatkoztak, elismerték a szakszerű, korrekt és precíz munkát.

Az érettségi eredményes volt. Várkonyi Gáborné igazgató értékelésében a következőket mondta: "Minden érettségiztető kollégának elismerésemet fejezem ki a végzett munkáért, és a vizsgán tanúsított szakszerű, fegyelmezett, a törvényességet betartó magatartásáért. Profik voltak a szó legjobb értelmében, ugyanakkor megőrizték a vizsga emberséges, gyerekekre figyelő légkörét ".

Országosan azonban néhány tény beárnyékolta a debütáló vizsgarendszert: a tételek kikerülése, az újra írt matematika, a szoftver gyengeségei, a túlméretezett adminisztráció és a hihetetlenül megnövekedett költségek. A középszintű matematika érettségi botrányba fulladt az Internetről letölthető feladatok miatt. A diákok vagy ismételten megírhatták, vagy az év végi jegyüket választhatták. Tanulóink kétharmada későbbi érdekeiket szem előtt tartva – a felvételihez érettségi írásbelin megszerzett jegy kellett, nem volt elég az év végi érdemjegy – vállalta az újbóli megmérettetést. A következő években az ezt ekkor nem vállalók közül is sokan megtették.

Az elmúlt évek során tanulóink döntő többsége a középszintű érettségi vizsgát választotta, emelt szinten leginkább nyelvből és a szakképző évfolyam tanulói közül szakmai tárgyból vizsgáznak. A 2005/2006-os tanévben az érettségizők 7 %-a tett emelt szintű érettségi vizsgát, 2006/2007-ben a 143 érettségiző közül 36-an, 2007/2008-ban 10 %.

Az előrehozott érettségi leginkább az idegen nyelvekre jellemző. Feltétele a négy évfolyam tantárgyi követelményeinek teljesítése, amit szóbeli és írásbeli osztályozó vizsgával kell elérni. A kötelező érettségi tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv: az angol vagy a német. A választható érettségi tárgyak közül, iskolánk képzési jellegéből következően, elsősorban a fizika, a közismereti informatika és az építési és építészeti alapismeretek tantárgyakat ajánljuk diákjainknak. A fizika és a szakmai tárgy választása mellett az utóbbi években tömegessé vált informatikából az érettségi, és a testnevelés is megjelent a választott érettségi tárgyak között.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy középszintű vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbelin két feladatlapot kapnak az érettségiző diákok. Az első a szövegértési kompetenciát méri – megoldásának ideje 60 perc –, a második a szövegalkotási készséget vizsgálja. Itt három szövegtípus
– érvelés, műelemzés, összehasonlítás – közül választhatnak. A vizsgázónak 180 perc áll rendelkezésére, hogy elkészítse fogalmazását. A szóbeli vizsgán a központilag megadott témakörökből, a szaktanár által összeállított irodalom és nyelvtan tételeket kell a vizsgázónak önállóan bemutatnia. Összesen 150 pont érhető el: az írásbeli első részén 40, a másodikon 60 pont, összesen 100 pont, a szóbelin 50 pont.

A történelem érettségi egyik újdonsága az írásbeli vizsga. Ez rövid választ igénylő feladatokból és szöveges, kifejtendő feladatokból áll. Utóbbiból hármat kell kidolgozni: egyet egyetemes történelemből és kettőt a magyar történelem különböző korszakaiból. Egyetemes történelemből rövid esszét kell írni, a két magyar történelem esszé közül az egyik rövid, a másik hosszú. Az elérhető maximális pontszám kétszer 45 pont, összesen 90 pont. A szóbelin központilag meghatározott témakörökből az előírások alapján a szaktanárok által összeállított tételek szerepelnek, melyeket megadott szempontok szerint, forrásokat használva kell kifejteni. Erre maximális pontszámként 60 pont adható.

Középszinten matematikából az érettségi – a korábbiakhoz hasonlóan – írásbeli vizsgát jelent, ami két részből áll. Az első 12 röviden megválaszolható, alapfogalmakra és ismeretekre épülő feladatot tartalmaz, amit 30 pontért 45 perc alatt kell megoldani. A második A és B egységekből áll, 70 pontot ér, és kidolgozásához 135 perc áll rendelkezésre. Az A rész mindhárom feladatát meg kell oldani, a B részből pedig a tetszőlegesen kiválasztott kettőt. A vizsgán összesen 100 pont kapható. Ha az írásbeli eredménye nem éri el a 10 pontot, akkor a vizsga sikertelen. Ha a dolgozat pontszáma 10 és 19 pont között van, akkor szóbeli vizsgát lehet és kell tenni. A szóbeli tételek két definíció és egy matematikai tétel kimondását, és három számpélda megoldását kérik.

A középszintű angol és német nyelvi érettségi vizsgán az írásbeli feladatok és témakörök – ez utóbbi száma kilenc – megegyeznek. Négy vizsgarész van: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség. Az írásbeli időtartama 180 perc, és 117 pont érhető el. A két nyelv szóbeli vizsga feladatai eltérőek. Az angol szóbeli vizsga három feladatból áll: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés vizuális és verbális segédanyagok alapján. A német szóbeli két része: szerepjáték és önálló témakifejtés megadott szempontok szerint. A szóbeli megszerezhető 33 ponttal érhető el a maximális 150 pont.

Középszinten a fizika írásbeli két részből áll. Az első feleletválasztós kérdéssor, melynél három válaszból kell a jó választ megadni. A helyes válaszok a legalapvetőbb törvényszerűségek alkalmazását kívánják meg, elsősorban a mindennapi életben előforduló jelenségekre, illetve egyszerű számítási feladatok elvégzését. A második rész tartalmaz két olyan számításos feladatot, melyek főleg gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos problémamegoldások. A harmadik feladat két jelenség vagy kísérlet értelmezése, melyből egyet kell megoldani. Mindehhez 120 perc áll az érettségizők rendelkezésére. A szóbeli vizsgán egy témát kell kifejteni, melyhez egy konkrét kísérlet is kapcsolódik.

Az informatika írásbeli 180 perc alatt számítógéppel megoldandó feladatsort kíván négy témakörből: szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés, táblázatkezelés és adatbázis kezelés. A szóbeli vizsga egy tétel önálló kifejtéséből, valamint 1-2 perces párbeszédből áll. A beszélgetés a vizsgázó témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja fel. Írásbelin 120, szóbelin 30 pont szerezhető, így a maximális pontszám 150.

Az építési és építészeti alapismeretek érettségi tantárgyként összetett szakmai ismereteket kívánó összevont műszaki tárgy. A vizsga írásbeli részében építőanyagok, műszaki ábrázolás, az építéstan alapjai és statika tantárgyakból kell a tudásról számot adni 100 pontért. Szóbelin az építőanyagok és az építéstan alapjai a téma 50 pontért.

Az érettségi szóbeli vizsgákon a felkészülési idő 30 perc, a tételek kifejtése maximum 15 percig tarthat.

A 2004/2005-ös tanévben zárult utoljára a 13. évfolyamon képesítő vizsgával. A 2005-ben érettségizők komoly döntés előtt álltak a hogyan tovább kérdésében. Továbbtanulás vagy kétéves szakképzés a Jákyban, és melyik szakirányban. Az érettségizett tanulók szabadon választhatták meg a szakmát: magasépítő vagy közlekedésépítő-útépítő technikusi képzésben, illetve térinformatikai szakirányban kívánják-e folytatni tanulmányaikat a 13. évfolyamon.

Az új érettségi vizsgarendből adódó feladatok mellett így a két éves szakmai képzési programra való átállás előkészületi munkái jelentették a tanév másik kiemelt feladatát. A két éves technikusi képzés iránti érdeklődés felkeltése, a szakmaválasztás segítése a szaktanári munka központi feladata volt. A tanév során a szakmai munkaközösségek tanárai felvázolták az itt maradás előnyeit. Érveik a következők voltak. Az érettségivel a tanulóknak nincs semmiféle szakmai képesítésük, és a szakmában a sima érettségi a munkaadó szemében kevés. Azok, akik nem a legkiválóbbak, nem biztos, hogy sikeresek lesznek a felsőoktatásban. Az sem biztos, hogy három év alatt diplomát szereznek. A credit rendszer elkényelmesít, hajlamosít arra, hogy görgessék maguk előtt a vizsgákat. Az itt maradóknak viszont két év után lesz szakmai képesítésük, belelátnak a szakmába, és mindez könnyítheti az elhelyezkedésüket. Széles ismeretek birtokába jutnak, ami a továbbtanulásnál is jól hasznosítható. A két év alatt érik a személyiségük is, és ez is segítheti a felsőoktatási intézményben való helytállásukat.

Szándékaikról felmérés készült: a 120 érettségizőből 70-en jelentkeztek továbbtanulásra, 45-en kívántak a Jákyban szakképző évfolyamra járni, hogy a 14. év sikeres befejezése után képesítő vizsgát tegyenek, és öten nyilatkoztak úgy, hogy dolgozni akarnak.

A felsőoktatási felvételi eredmények ismeretében augusztus 15-ig lehetett jelentkezni a megjelölt OKJ-s szakokra.

A szakképző évfolyamokat az iskola minden lehetséges módon meghirdette, mert más intézményben érettségizettek is jelentkezhettek. Így a 13. évfolyam szakmai szerkezete, osztálylétszámai majd csak az új tanévet megelőző napokban alakulhatott ki, nem kevés nehézséget okozva a tantárgyfelosztás és órarend készítésben. A szakmai oktatást is és a szakmai programok megszervezését is sokban segítette, hogy tanáraink közül többen aktívan gyakorolták mérnöki szakmájukat – talajmechanikai vizsgálatok, tervezés, geodéziai mérések –, így kiterjedt szakmai kapcsolatokkal rendelkeztek. A lehetőségeket az is bővítette, hogy sok volt tanítványunk található a szakma különböző területein. A szakmai munkaközösségek ebben a tanévben is többször vitték tanulóikat szakmai bemutatókra, hogy a munkahelyeken élőben lássák a termelési folyamatokat. Különleges földmű alapozási eljárást láthattak az M7-es autópálya útalapozási munkálatainál, járhattak éjszaka a metró-alagútban, hogy ízelítőt kapjanak az ott folyó felújítási munkákból, megismerhettek egy aszfalt újrahasznosítási eljárással készülő burkolatfelújítási munkát a városban, tanulmányozhattak egy komplett síndiagnosztikai műszerkocsit is, és teodolitgyárban is voltak.

Helyt adtunk a különböző cégek bemutatóinak – Velux, Schiedel, Baumit, Wienerberger, Ytong, Baumag – akik a tanulóknak bemutatták legújabb termékeiket és a felhasználáshoz kapcsolódó technológiát.

A műszaki tanárok továbbképzésként, a cégek meghívására megnézték a Construma építőipari kiállítást, valamint szakmai kirándulásként Gyöngyösön az Ytong termékek gyártását. A tantestület a Wienerberger mezőtúri téglagyárát kereste fel, majd az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékhely látogatói voltak. A német nyelvtanárok bécsi kirándulást szerveztek. A teljes 11-12. évfolyam megnézte a Sorstalanság című filmet. A fizika világnapján szervezett világkörüli fénystafétában tanulóink is részt vettek. A 12. és 13. osztályokban drámapedagógus vezetett osztályfőnöki órákat. Kedvezményes áron szervezett autóvezetői tanfolyamra is járhattak diákjaink.

Az OSZTV közlekedésépítő-útépítő szakán két 13.A osztályos tanulónk ért el helyezést: Vadász László harmadik, Béndek László hetedik helyet, a magasépítők versenyén Domonkos József 13.C hetedik, Zsiga Zoltán 13.B nyolcadik lett. A Mikoviny Sámuel Országos Térinformatika Versenyen Németh András 13.D a negyedik helyen végzett. A Gordiusz matematikai versenyen a 11. évfolyamosok szakközépiskolai kategóriájában Gyömörei Péter 11.D megnyerte a versenyt, a 12. évfolyam tanulói között Vas Gergő a harmadik lett. Felkészítő tanáruk Szabó Lilla elismerő oklevélben részesült. A német nyelvi megyei versenyen Lukács Józsefné tanítványa László Róbert 9.A volt eredményes, második lett. A középiskolás városi sakkbajnokságot iskolánk Székely Imre által felkészített csapata nyerte.

A Tempus Közalapítvány Útravaló Program Út a tudományhoz alprogramján a 11.D osztályból négy tanuló: Kovács Zoltán, Molnár András, Németh Zsolt, Nyulász Gergely és Kelbertné Nun Ilona mentor tanár pályázott sikerrel. Ösztöndíjat nyertek, melyből a következő tanévben – 2005/2006-ban – egy tüzet jelző és tűzriasztást végző készüléket fejlesztettek ki a tanulók. Munkájukat többször is bemutatták: az iskolában, Pápán a TUDOK összejövetelén és újságíróknak, melyről a Fejér Megyei Hírlapban egy terjedelmes cikk is megjelent.

Ugyanezen a pályázaton iskolánknak egy másik csapata is – Csaplár Renáta, Rajkó Brigitta, Krizsán Roland, Kiliti Szabolcs, Lada Tamás – eredményes volt Sztanekné dr. Apai Gabriella mentor vezetésével. Ők az építészeti értékmegőrzés területén, a Bory-várról készítettek építészeti dolgozatot. A Tempus Közalapítvány Útravaló Program Út az érettségihez alprogramban 29 tanulónk pályázott ösztöndíjra azoknak a mentor tanároknak a segítségével, akiket a pályázó diákok kértek fel a mentori feladatra.

A tanév végén bekövetkező személyi változások meghatározó jelentőséggel bírtak iskolánk életében: Várkonyi Gáborné igazgató és Filep László nevelési igazgatóhelyettes nyugdíjba mentek. Olyan emberektől köszönt el a tantestület, akik tanárként és vezetőként is meghatározó személyiségei voltak iskolánknak, és évtizedeken át végezték hozzáértéssel, emberséggel és eredményesen a munkájukat. Korrekt és kiegyensúlyozott magatartásuk, megbízhatóságuk, segítőkészségük nagy-mértékben járult hozzá a tantestületen belüli jó munkakapcsolatokhoz, és – városszerte legendás – vidám hangulatú, baráti légköréhez. Javaslatainkat és véleményünket meghallgatták: a támogató és ellenvéleményeket egyaránt. A kritikát nem gondolták támadásnak, a jobbítani akarás szándékát látták abban. A tantestület bízhatott bennük, ők bízhattak a tantestületben, és bízhattak egymásban is.

Tanügyi jogszabályismeretük, pontosan kijelölt és egyértelműen megfogalmazott feladat-meghatározásaik az állandóan változó törvényi körülmények között is biztonságot adtak: mindig időben és pontosan tudtuk, hogy miért és mi a feladatunk. Jó volt velük dolgozni.

A különböző források megtalálásával magas színvonalon biztosították az oktatás tárgyi és eszköz feltételeit is. Mindezt úgy tették, hogy soha nem tévesztették szem elől az iskola nevelésben betöltött kimagaslóan fontos szerepét. A köszönő szavak és a virágok mellé a Jáky-koszorús jelvény arany fokozatát és aranygyűrűt kaptak a tantestülettől. Ezekkel köszöntük meg, hogy biztos kézzel, határozottan irányították az intézményt, és sok évtizeden át dolgoztak az iskola eredményes működéséért. Az önkormányzattól Várkonyi Gáborné címzetes igazgatói címet kapott. A következő tanévben még méltó vezetőtársuk, Tóth László műszaki igazgatóhelyettes személye jelentette a vezetés folytonosságát.

Az állandóan változó tanügyi rendelkezések, a mindenhatónak mondott, de csak kérész életű elképzelések és módszerek kavalkádjának közepette, mindig volt egy biztos pont. Tantestületünk számára mindig magától értetődő volt, hogy az iskola – annak ellenére is, hogy a mérések és megmérettetések mindig csak az oktató munka eredményére kíváncsiak – nevelési intézmény is. A nevelés fontossága az utóbbi évek tendenciái: gazdasági- társadalmi változásai, a széteső, feladataikat csak nehezen vagy sehogy sem ellátó családok, a mentális gondokkal, viselkedési zavarokkal küzdő gyerekek számának növekedése miatt, még inkább felértékelődött.

Nevelőmunkákban fontos szerepet kap az értékes személyiségvonások erősítése. Minden tantárgy kiválóan alkalmas erre, hiszen eredményes művelésük kitartó munkavégzést, önfegyelmet, tudatosságot igényel, azaz fontos akarati tényezőket is fejleszt. Kimeríthetetlenek a tárgyak nevelési lehetőségei, köztük a magyaré és a történelemé is. Ezek tág lehetőséget adnak a legkülönbözőbb magatartásformák megismerésére és ezzel a közvetett tapasztalatszerzésre. Ennek segítségével is formálhatjuk tanítványaink értékrendjét és egyéniségét. Ezekben a tárgyakban módjuk van választási lehetőségek megismerésére, és a meghozott döntések következményeivel való szembesülésre is. Tapasztalhatják észérvek és érzelmek gazdag skáláját, és ezek egymáshoz való bonyolult viszonyát.

Nagy hangsúlyt helyezünk a viselkedéskultúra javítására, az intelligens magatartás és viselkedés elfogadtatására és gyakoroltatására: a kulturált köszönésre és megszólításra, a munkahelyi megjelenés: az öltözet kultúrájára, a munkahelyi – iskolai – viselkedés normáira, a konfliktuskezelésre.

Abban a világban, ahol a tanítványaink szűkebb és tágabb környezetükben minden nap megélhetik a konfliktusok gerjesztését és azok helytelen módon történő megoldását, kiemelten kell foglalkoznunk a nevelésnek ezzel a területével. Igyekszünk tanulóinkban olyan személyiségvonásokat kialakítani, illetve erősíteni, mint az udvariasság, tárgyilagosság, a másik ember tisztelete, véleményének meghallgatása, tudatosítani bennük azt, hogy a más véleményen lévő, más nézetet valló, vagy az adott szituációt másképp megítélő nem minden áron és minden eszközzel legyőzendő ellenség, csak egy olyan másik ember, akivel nem kiélezni és elmérgesíteni kell a helyzetet, hanem a higgadt megoldást kell megtalálni.

Mindezekben személyes példát kívánunk mutatni. Legyen mindennapi tapasztalatuk tanáraik türelmes, szeretetteljes, mindig segítőkész magatartása, mint ahogy az is, hogy pedagógusaik egymás közötti kapcsolatára is a tolerancia, a segítőkészség és a korrektség jellemző.

Közösségben élnek, meg kell tanulniuk az együttműködést és az együtt dolgozást annak többi tagjával. Az iskolai csoportmunkák kiválóan alkalmasak erre. Tanítványaink ezen a területen is láthatják nevelőik személyes példáját. Tapasztalhatják, hogy az egyes szakterületek közösségei, a munkaközösségek és a tantestület tagjai jó munkakapcsolatban vannak egymással, kölcsönösen segítik egymás munkáját. Közösen összeállított feladatlapjaik, az egységes pontrendszer alapján történő értékelés, a tanítás során szerzett tapasztalatok megosztása ennek példái lehetnek számukra. Az építészeti diákkonferenciára való készülés pedig mintaértékű példája nem csak a tanárok közös munkájának, hanem a tanár-diák közös munkának is, mint ahogy a versenyekre történő készülés során is ez valósul meg. Egy építészettel is foglalkozó iskolában kiemelt szerepe van a tárgyi környezet kultúrájának. Egy leendő közlekedésépítő vagy útépítő ne rombolja a környezetét, hanem óvja és gyarapítsa azt. Személyes példát itt a tantermek igényes kialakításával, tisztán tartásával, ünnepeken ünnepi díszbe öltöztetésével tudunk mutatni. Meg azokban a lehetőségeknek a megkínálásával, melyet az építészeti diákkonferenciák, az értékmegőrző pályázatok, az iskola karbantartási munkái jelentenek. Egy globalizálódó, értékzavaros világban, az iskolák összevonásának idején különösen fontos, hogy értékőrzők legyünk. Ilyen értékek a nemzettudat és a Jákyhoz való kötődés. Évtizedeken át ez volt iskolánk egyik erőssége. Az iskola névadójának tárgyi emlékeit is úgy helyeztük el a folyosói vitrinekben és az iskolai könyvtárban, hogy azok részei legyenek tanulóink mindennapi tárgyi környezetének. A Jáky-sír koszorúzását, az aulában tartott megemlékezéseket, a Mikulás estet, a Jáky Műszaki Heteket, a Jáky-napokat mind ennek szellemében tartjuk. Ennek műveltségi vetélkedői, városismereti sétái, országjárásai, kézművesfoglalkozásai, előadásai, szalmai programjai, bécsi kirándulásai, idegen nyelvi rendezvényei, filmvetítései, pályázatai, sportversenyei, főzőversenyei diákjaink kedvelt és szeretett programjai.

Közösségünket erősítik más együttléteink is. Ilyen az "Örüljünk együtt karácsonynak" iskolai ünnepsége, és ennek sorába tartozik a szalagavató is. Ennek korábbi hagyományait is megtartva – osztályfőnöki beszéd, szalagtűzés – új hagyományai is születtek: a végzősök tánca és műsora, fogadás "batyubál" formájában a szülők, diákok és tanárok együttes részvételével.

A kilencedikesekkel való törődés is a közösségteremtést segíti. Nagy figyelmet fordítunk beilleszkedésük megkönnyítésére. A tanévnyitó utáni szülői értekezleten az osztályfőnökök a tanulókat és szüleiket megismertetik az iskola életével, hagyományaival, szokásaival, szolgáltatásaival, a Házirenddel, végigvezetik őket az iskolán, megmutatva azokat a tantermeket is, melyekben az első tanítási napon az óráik lesznek. Szeptemberben megismertetjük velük a névadó életét és munkásságát. A DÖK szervezésében az Újonc-party pedig azt szolgálja, hogy ők is bemutatkozhassanak egymásnak és a felsőbb évfolyamosoknak.

A tantestület nevelő munkáját a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is segíti. A munka tartalma összetett, a feladatok sokrétűek. Tankönyvárusításkor az ingyenes tankönyvre jogosultság ellenőrzése, az igazolások beszedése, az önkormányzati tankönyvtámogatás kiosztása, a következő tanév ingyenes tankönyv igényeinek felmérése. A hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók számba vétele. Az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal együttműködve a magatartási, beilleszkedési zavarokkal és pszichés gondokkal küzdő tanulók feltérképezése, és a velük kapcsolatos gondozási feladatok ellátása. Szükség esetén kéri a pszichológus, pszichiáter segítségét, a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét, dislexia, disgraphia gyanúja esetén szakértői véleményt. Folyamatos kapcsolatot tart az ifjúsági védőnővel, a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet nevelési tanácsadójával, a Családsegítő illetve a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a kollégiumokkal, a rendőrséggel, a községi gyermekvédelmi felelősökkel. Pályáztok gondozója, az Útravaló ösztöndíj program kapcsolattartója.

Ezeket a feladatokat az 1992/93-as tanévtől szakmailag felkészülten, hozzáértő módon Kelbertné Nun Ilona végzi, aki a gondokkal küzdő családokkal és diákokkal személyes kapcsolatot tart, segítve őket a megoldások keresésében. A tanári gyakorlatában érvényesülő nevelői tevékenysége pedig sokat segít az osztályfőnököknek is.

2005/2006-ös tanév

A 2005/2006-os tanévben az oktatás nappali és levelező tagozaton folyt. Az előbbin 19 osztályban 562 tanuló, az utóbbin 9 osztályban 142 hallgató kezdte meg tanulmányait. A technikusképzés 4+1-es rendszerről 4+2-re történt átalakítása miatt a nappali tagozat 13. évfolyamának osztályai ebben a tanévben nem tettek képesítő vizsgát.

Iskolánk tantestülete 35 teljes állású, 1 félállású, 4 részfoglalkozású és 3 óraadó pedagógusból állt. Nagy Gábor a GEO-ba ment tanítani, a tantestület új tagjai Dominikné Bajcsi Zsuzsanna könyvtáros, Cziráky János és Mészáros Gábor, akik informatikát tanítottak. Demeterné Kovács Anikó utolsó éves egyetemistaként kezdett matematikát és fizikát tanítani, a következő tanévtől dolgozott teljes állásban.

Nyugdíjba ment a portási feladatokat 2000 nyarától nagyon kulturáltan ellátó Békefi István, és a gondnoki munkakört 1999-től betöltő Nyikos György is. Helyükre Horváthné Marika és Szabó Sándor léptek. Az új könyvelő, Fritz Lászlóné 2006 februárjában érkezett.

Szombathy Csaba a tanévet elkezdte, de váratlanul jött, kíméletlen betegsége a tanítás azonnali abbahagyására kényszerítette. A mindig vidám, szakterületeiért lelkesedő, energiával teli kollégánkat a betegsége legyőzte. Mély megrendüléssel vettük tudomásul 2007 januárjában bekövetkezett halálát. Nevünkben és szívünkből szólt búcsúztatójában Lada Csaba: "Szombathy Csaba kollégánk matematikus volt és fizikus, a szigorú logika embere. Nagyon szerette tantárgyait, de talán még ezeknél is jobban szerette a számítástechnikát. Tanulságos szemléltető programokat készített, és tanítványait érdekes problémák megoldásán keresztül oktatta. Életigenlő, örök vidám ember volt, a nevelőtestület egyik mókamestere. Hosszúra nyúlt értekezletek unalmát éppúgy megtörte egy-egy humoros megjegyzése, mint a tanítási órákét vagy az óraközi szünetekét. Törekedett arra, hogy humorával ne sértsen meg senkit. A Tanár úr szerette tanítványait, és azok is szerették őt." Búcsúzásként a Faust című operából a haldokló Margit utolsó szavait idézte: "Glóriás angyali sereg vigye mennybe lelkedet…"

A 2005/2006-os tanévben kétszer történt vezetőváltás. Az új igazgató kinevezéséig 2005 szeptemberétől december végéig Tamás Ferenc igazgatóhelyettesként vezette az iskolát. Az új feladatok ellátásában nem maradt magára. A tantestület támogatásán túl a vezetésben folytonosságot biztosító Tóth László műszaki igazgatóhelyettes és Filep László is sokat segített neki.

A vezetői pályázat kiírását követően 2005 őszén áttanulmányoztuk és véleményeztük a benyújtott – Bezzeg Ilona, Tamás Ferenc igazgatói pályázatokat. Botorság volna annak be nem ismerése, hogy a tanév első félévében tantestületi életünk meghatározó ténye az igazgatóválasztás és az azt megelőző események voltak. Nevezetesen, hogy iskolánk két nagy tapasztalatú, feladatát évtizedeken át hozzáértéssel és eredményesen ellátó vezetői egyszerre mentek nyugdíjba. Ennek a ténynek a feldolgozása, a kialakult helyzet korrekt kezelése és az igazgatóválasztással kapcsolatos feladatok átgondolt és határidőre történő megoldása komoly kihívást jelentett nevelőtestületünk számára. Arra azonban mindvégig ügyeltünk, hogy mindez ne menjen az oktató-nevelő munka rovására, ne bolygassa fel a diákok és az iskola életét, és ne rontsa meg a tantestületen belüli jó emberi és szakmai kapcsolatokat. Miközben az iskola jövője szempontjából stratégiai fontosságúnak gondoltuk annak megvitatását, hogy milyen oktatási és nevelési elvek képviselete, milyen értékek és személyiségjegyek legyenek meghatározók a leendő igazgató programjának és személyének véleményezésénél, mindvégig vigyáztunk arra, hogy ez a felelősségteljes, időben és energiában egyaránt sokat követelő munka ne érintse hátrányosan más fontos feladataink ellátását. Nagy pozitívumnak tartottuk, a tantestület szakmai és emberi érettségét, a kollégák egymás iránti tiszteletét és jó kapcsolatát egyértelműen jelzőnek, hogy az események nem zilálták szét a tantestületet, a vélemények nem fordították egymással szembe a kollégákat. Mindezt megőrzendő értéknek tartottuk, olyan értéknek és szellemiségnek, amelyre építeni lehet és kell. Az volt az álláspontunk, hogy a bizalomra épülő munkatársi kapcsolat és a kiegyensúlyozott tantestületi légkör megőrzése legyen az új iskolavezetés egyik prioritása is, mert ez szilárd alapja lehet az eredményes együttműködésnek és munkának.

2006. január 1-jétől az igazgató Bezzeg Ilona, február 1-jétől a nevelési igazgatóhelyettes Kozma Péter lett. 2006 januárjában bemutatkozó értekezletet tartottunk. A munkaközösségek szakterületük jellemzőit, feladataikat, tevékenységüket, tagjaikat mutatták be az új vezetésnek, szóltak az oktató és nevelő munkájuk alapelveiről és azokról az értékekről is, melyek képviseletét és megvalósítását továbbra is fontosnak gondolták.

Ebben a tanévben eszköz ellátottságunk alapvetően nem változott, de azért történt előrelépés. Az I. emeleti raktárhelyiségből kialakításra került egy minden szempontnak megfelelő – légkondicionálás, állandó áramellátás, tűzriasztó – szerver szoba. A szerverek átköltöztetésével az informatikai munkaközösség számára kulturált szertár kialakítására lett lehetőség.

2006 februárjától került bevezetésre a Szirén 9 integrált könyvtárkezelő rendszer használata a nyilvántartásban és a kölcsönzésben is. Sikeresek voltunk a könyvtárfejlesztési pályázaton. Így az önrésszel együtt 160 ezer forint értékű állománybővítési lehetőséghez jutottunk.

A szakképzési hozzájárulás összege 11 millió 771 ezer forint, a Jáky Alapítványnak felajánlott 1 % 549 ezer forint volt. Az első négy évfolyamon a tanterv- és tanmenetfejlesztő munkának egy új szakasza kezdődött. Ez a tanítási tapasztalatok tanmenetekbe történő beillesztését jelentette, figyelembe véve már az új érettségivel kapcsolatos tapasztalatokat is.

A szakképző évfolyamon is voltak már tapasztalataink az OKJ szerint lebonyolított képesítő vizsgáról. Ennek tanulságait is hasznosítani kellett a tanmenetekben, valamint a felkészítés során a napi tanítási gyakorlatban is.

Ez a tanév volt az első, amelyben elkezdtük a 4+2 típusú szakképzést. Mindhárom szakunkon volt néhány olyan tanuló, aki nem a Jákyban érettségizett. Így nekik nem volt szakmai előképzettségük. Számukra ennek pótlására tartottunk intenzív felzárkóztató foglalkozásokat.

A nyolcadikosok felvételi vizsgadolgozatának javításánál azt a módszert vezettük be, hogy a helyes megoldások közös megbeszélése után ugyanazt a feladatot minden dolgozatban ugyanaz a tanár javította. Ezzel kívántuk biztosítani, hogy a dolgozatok pontozása egységesebb legyen. Ez a közös munka a javító tanároknak késő estig tartó feladatot jelentett, de igen eredményes volt, nem kaptunk szülői reklamációkat.

A tanév a diákok számára kirándulásokban, a tanárok számára továbbképzésekben volt gazdag. Tanítványainkkal túráztunk a Gaja-völgyben, voltunk Budapesten a Jövő házában, a Csodák palotájában, a BME Nagyfeszültségű Tanszékén és felkerestük a tanreaktort is. Megnéztük a kőröshegyi völgyhíd és az M6-os építését, az épülő dunaújvárosi hidat. Érd-felsőnél egy külön szintű közút-vasút kereszteződés munkálatainak kezdetét láthattuk, ami egy különleges ideiglenes híd beépítése volt a vasút zavartalan működése érdekében.

Lukács Józsefné és Winter Mónika bécsi kirándulásra vitt diákokat. Tanáraink előzetes felkészítése alapján ők végezték a német nyelvű idegenvezetést.

2006. március 19-én harminchat diákkal egy hetes angliai útra indult Hortobágyi Marina, Nardai Márta és a tanulmányi kirándulás szervezője Geleszné Földváry Viktória. London nevezetességei mellett Dover, Greenwich, Rochester, Canterbury is szerepelt a látnivalók között. Szakmai szempontból is érdekes volt a csatorna-alagúton való átkelés. A körültekintően megszervezett út jól sikerült. Diákjaink szívesen találkoztak az angol történelem és kultúra emlékeivel, hallgattak bele az "élő" nyelvbe, nézték meg a nevezetességeket.

2006 tavaszán Beke Marietta és Oroszné Stefánkó Éva Görögországban jártak. A tanulmányút témája "Az európai kultúra bölcsője: Hellas" volt. Nyáron Kelbertné Nun Ilona volt egyhetes tanulmányúton, látogatást tehetett az 50 éves fennállását ünneplő Cern-ben.

Többen voltak hallgatói a "Grafológiai alapismeretek pedagógusok számára" és "A team-munka módszertani lehetőségei a tantestületi együttműködésben" című tanfolyamoknak.

Diákjaink aktívan vettek részt az épített örökség megőrzésének munkájában. Pályázatokat készítettek, értékmegőrző táborokban dolgoztak, diákkonferenciákra jártak.

A latin porta speciosa "ékes kapu"-t jelent. Sztanekné dr. Apai Gabriella tanítványai a Porta Speciosa Egyesület – a névválasztás a nyitottságot, az átjárhatóságot és az örökség iránti tiszteletet kívánta kifejezni – pályázataira felmérések sokaságát készítették: feldolgozták lakókörnyezetük épített értékeit. A pályázati munkához 2008 után Bezzeg Ilona is csatlakozott diákjaival.

2000-ben a "Kapu-kép" pályázaton Pozsár Ágnes felmérési dokumentációja Székesfehérvár, Megyeház utca "Isten szeme ház" kapuzatáról jutalomban részesült.

2006-ban "Ablak-kép" témában Árva Erika, Kósa Erika, Zelovics Eszter munkája a Fejér Megyei Levéltár Székesfehérvár, Szent István tér 2. szám alatti épületének ablakairól I. díjat kapott.

2007-ben a "Kapun belépve" pályázaton Székesfehérvár, Szent István tér 4. kapujának dokumentációjával Barkó Dávid, Őri Orsolya Zsuzsanna, Zsíros Viktor III. helyet ért el.

2008-ban II. díjat kapott "Udvarban" témában Zelovics Eszter és Kósa Erika munkája: Székesfehérvár, Marosi Arnold út 1. udvarának felmérésével. 2009-ben a "Kint is bent is – erkély-loggia" pályázat két sikert is hozott. Hosznyák Attila és Vólent Zsanett munkája Székesfehérvár, Városház tér 1. Városháza témában I. díjat, Zelovics Eszter és Zelovics Dávid munkája Székesfehérvár, Városház tér 5. Püspöki palota témában II. díjat kapott.

A Porta Speciosa Egyesület iskolánkat a pályázatokon való sikeres részvételekért 2009-ben nívódíjban részesítette. A pályázati munkák bemutatása és díjazás az évenként megrendezett diákkonferenciákon történt. A díjnyertes felmérési dokumentációkat reprezentatív kiadványban is megjelentették.

Tanulóink pályázatait Sztanekné dr. Apai Gabriella az iskolában is kiállította, azok az I. emeleti vitrinben példamutatóan esztétikus elrendezésben kerültek bemutatásra. Így azokat a készítők diáktársai is láthatták.

Az egyesület értékfelmérő nyári táborai is az örökségvédelmet szolgálták. A komáromi Monostori Erőd felújítására szervezett nemzetközi nyári táborokban tanulóink értékes munkát végeztek. 2004-ben Kaiser Csaba, 2009-ben Csörgő Balázs, Tábori Nóra, Nagy Zoltán, Tihanyi Ádám.

A diákkonferenciák az építőipari szakképzést folytató szakközépiskolák tanulói és tanárai számára szakmai fórumot jelentenek, találkozási és bemutatkozási lehetőséget biztosítanak. Olyan emberek találkozhatnak egymással, akik hasonló módon gondolkodnak az építészeti értékek megismeréséről és megőrzéséről. A rendező iskola tanulói előadásokon, helyszíneken, kiállításokon mutatják be városuk és megyéjük értékeit. Az évente megrendezésre kerülő rendezvények mindegyikén részt vettünk. Diákjaink ezeken nem csak pályázataikkal voltak sikeresek, eredményesen szerepeltek az építészettörténeti értékek ismeretéből szervezett vetélkedőkön is.

2006 áprilisában mi voltunk a házigazdái a XII. Országos és Nemzetközi Építészeti Diákkonferenciának. A tanítási órákon kívüli munkánkat az erre történő készülés határozta meg. Magunkénak éreztük a rendezvényt. Diákok és tanárok népes csapata munkálkodott azon, hogy annak mintegy kétszáz résztvevője jól érezze magát, Székesfehérvár és Fejér megye műemlékeit megismerve térhessen haza. Az iskola hírneve és szakmai becsülete miatt is fontosnak tartottuk annak igényes előadásokkal történő előkészítését, programok sokaságának megszervezését, és azok sikeres lebonyolítását. Még az előadások főpróbáját is megtartottuk. A Jáky-napnak ez volt a központi rendezvénye.

Az ünnepélyes megnyitó után a Technika Házában diákelőadások mutatták be Székesfehérvár műemlékeit. A képi anyagban is gazdag előadások átfogták a város minden művészettörténeti korszakát. Szent István bazilikájának bemutatásával kezdődtek és a XX. század építészeti értékeinek bemutatásával zárultak.

Ezt követően a résztvevők a helyszíneken is megismerhették Székesfehérvár nevezetességeit. Itt is diákok mutatták be azokat: a Romkertet, a Városháza és a Püspöki palota barokk, a Megyeháza klasszicista, a "Pávás ház", az Árpád-fürdő szecessziós épületét, az Órajátékot, a Mátyás király emlékművet, a Budenz-házat, a Szent Anna kápolnát, a ciszter és ferences templomokat, a karmelita templomot és rendházat, a Szent István székesegyházat.

A program a Bory-várban várismereti vetélkedővel, Tolcsvay Béla lant- és gitárjátékával és ismerkedési esttel folytatódott, és késő este az iskolában a tanárok szakmai fórumával ért véget.

A következő nap eseményei a Technika Házában ismét diákelőadásokkal kezdődtek. Fejér megye műemlékei: kastélyai, templomépítészete, népi műemlékei és Gorsium kerültek bemutatásra. A vendégek az egykori római várost és a rómaiak építési kultúráját, a megye tizenhárom kastélyát, öt templomát, népi műemlékeit és tájházait ismerhették meg.

Ezt követően Gorsiumban néztük meg a Herculia Régészeti Parkot, majd a seregélyesi, nádasdladányi és fehérvárcsurgói kastélyokat. Mindenütt jákys diákok voltak az idegenvezetők.

Este a felújított Vörösmarty Színházba hívtuk meg vendégeinket az Alba Regia Táncegyüttes előadására.

A harmadik nap rendezvényei az iskolában voltak. Két kiállítás megnyitója, az "Ablak-kép környezetemből" pályázaté és a diákmunkáké, valamint művészettörténeti vetélkedő jelentették a programokat.

A zárórendezvényre a Szent István Művelődési Ház dísztermében került sor. Itt történt a pályázati díjak átadása, valamint a vándorboté, melyet a nyíregyházi iskola vett át, mint a következő diákkonferencia rendezője. A három napos programot állófogadás zárta. A diákkonferencia idején a kultúrteremben a Vörösmarty Színház építészeti terveit mutattuk be, a tornateremben az iskolák pályamunkáit, az aulában diákjaink korábbi alkotásait, és fotótablóit, többek között azt a pályázati munkát, melyet tanulóink 2004-ben az „Út a tudományhoz” Nemzeti Ösztöndíjprogram „Útravaló” alprogramra küldtek be. A Bory-várról a rajzokat Csaplár Renáta és Rajkó Brigitta, a tanulmányt Krizsán Roland és Kiliti Szabolcs, a fotókat Lada Tamás készítette. A konferenciáról a médiák is beszámoltak. A Fehérvár TV „Beszéljük meg” című műsorában a rendezvény főszervezője Sztanekné dr. Apai Gabriella tájékoztatta a város lakóit a diákkonferencia résztvevőiről, programjairól. Tudósított az eseményekről a Fehérvár TV híradója, a Vörösmarty Rádió, a Fehérvár Rádió és a Fehérvári Polgár című lap is. A Fejér Megyei Hírlap a vendéglátó diákokat szólaltatta meg.

A diákkonferencia teljes anyaga szponzori támogatással Sztanekné dr. Apai Gabriella igényes és szakavatott szerkesztésében reprezentatív kiadványban jelent meg. Címe: "Építészeti értékeink megőrzése. XII. Nemzetközi Építészeti Diákkonferencia, 2006. április 28-29-31. Székesfehérvár". A diákkonferencia sikeréért egy egész iskola dolgozott. A legtöbb munkát végző tanárok és diákok neveit az eseményről megjelentetett könyv örökíti meg. A konferencia előadásai közül több a későbbiekben is elhangzott, így az iskolai könyvtárosok találkozóján és a kastélyok kulturális hasznosításával foglalkozó fehérvárcsurgói konferencián is. Vörösmarty Mihály gondolatát, "A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz!", a Jáky diákjai közül sokan meghallották. Ők olyan szakemberek lesznek, akik ismerik, megbecsülik és megőrzik az épített környezet értékeit. Ezt a szellemiséget tanulták tanáraiktól.

A tanévnek volt egy másik rendezvénye is. 2006 májusában könyvtárunk házigazdája volt a könyvtáros-tanárok számára szervezett szakmai napnak, amelyen vendégül láttuk a budapesti szaktanácsadókat, a Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársait, valamint a budapesti és székesfehérvári könyvtáros-tanárokat. A szakmai tanácskozás egyik fontos témája a könyvtárhasználati ismeretek tanítása volt. Ezt követően a résztvevők tanulóink idegenvezetésével Székesfehérvár belvárosával ismerkedtek.

A 2005/2006-os tanév legjelentősebb sikerét Szabó Lilla tanítványa, Molnár András 12.D osztályos tanuló érte el, aki az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntőjén matematika I. kategóriában 9-10. helyezést ért el. Ezért az eredményéért érettségi jegyként emelt szintű jeles, 100%-os minősítést kapott. A többi siker is a matematikához fűződik. A Gordiusz Matematikai Tesztverseny megyei / körzeti fordulóján a szakközépiskolás kategóriában a 12. osztályosok között Molnár András I. helyezést, Krizsán Roland 12.B II. helyezést ért el. Az ő matematika tanárai Szombathy Csaba és Várdai Lajosné. Molnár András 12.D, Gyömörei Péter 12.D, Krizsán Roland 12.B osztályos tanulók a csapatversenyben elsők lettek. Szabó Lilla tanárnő tanítványai eredményes felkészítéséért elismerő oklevélben részesült.

Kelbertné Nun Ilona tanári munkájának elismeréseként tanácsosi cím kitüntetésben részesült.

Nevelőtestületünk az elmúlt évtizedek során komoly szakmai, pedagógiai tapasztalatokra tett szert. Tisztában voltunk azzal, hogy az új iskolavezetés nincs könnyű helyzetben, hiszen még csak fél éve dolgozik a tantestülettel, mi viszont – néhány kivételtől eltekintve – évtizedek óta ismerjük egymás munkáját, tudjuk, hogy kitől mi várható el, megtanultunk egymással dolgozni. A félév során az új vezetés is megtapasztalhatta a hozzáértésünket, munkabírásunkat, támogató és együttműködő magatartásunkat, ezért a munkaközösségek az év végén megfogalmaztak néhány olyan javaslatot az igazgatónő számára, ami a következő tanévben még eredményesebbé teheti a munkát. A félév során az új vezetés nagy ambícióval látott hozzá az iskola irányításához, és örömmel láttuk, hogy számos elképzelésük van annak fejlesztésére. Mindezt támogatva, szerettük volna megtartani a jól bevált módszereket és tevékenységeket, és kifejezésre juttatni a véleményünket. Még a döntések előtt megbeszélni a diákokat, szülőket és a tantestületei munkát érintő kérdéseket. A feladatok megfogalmazása egyértelmű legyen, az információk időben és mindenkihez jussanak el. Mi bizalommal vagyunk irántuk, és bizalmat kérünk a vezetés egymás közötti kapcsolatában és a tantestület irányában is.

2006/2007-es tanév

A nappali tagozaton 22 osztályban 650 tanuló kezdte meg a 2006/2007-es tanévet, a levelező tagozaton 8 osztályban 131-en. A technikusi képzés 4+2 évre történt átalakítása után először volt 14. évfolyamunk három végzős – közlekedésépítő-útépítő, magasépítő, térinformatikus – osztállyal.

Két tanár vált meg az iskolától: Németh Anna Kornélia és Szabó Orsolya. Új pedagógusaink: Bartus Tamás – egykori jákys diák – és Pongrácz Tünde mérnökök, Biter Tímea informatika, Szabóné Szommer Ildikó informatika-kémia, Hunyár Ferenc angol-kémia, Sándorfi András magyar-történelem szakos tanárok, részfoglalkozásúként illetve óraadóként Pózna Edit Ágnes, Sótérné Stolmár Gizella, György Lászlóné és – a következő tanévtől már főállásban – Csepcsényi Lajos Lászlóné. György Lászlóné fizikát, a többiek szakmai informatikát tanítottak. Bánhidi Lajos szakoktató részfoglalkozásúként újra munkába állt.

A tanév közben is történtek személyi változások, Pongrácz Tünde és Cziráky János távozása jelentette ezt.

Változások történtek a vezetésben is. Ivicz Lászlóné, Piroska nyugdíjba vonulása után a gazdaságvezető Véghné Somogyi Julianna lett, a műszaki igazgatóhelyettes Császárné Boros Erzsébet, aki Tóth Lászlótól vette át ezt a feladatot. Személyében olyan műszaki tanár lett tagja a vezetésnek, aki szaktanárként már évtizedek óta dolgozott az iskolában: hozzáértő és elkötelezett tanítója volt a szilárdságtannak.

Tóth László távozása a vezetői posztról egyrészt veszteség volt, másrészt nyereség. Veszteség volt vezetői tapasztalatának elvesztése, nyereség a tanári munkája. Rendkívüli szakmai felkészültségének és szakmai elhivatottságának eredményeként diákok sokasága választotta életpályaként a geodéziát, mint ahogy diákok sokasága neki köszönhetően vált operarajongóvá. Korábbi vezetőtársaival, akikkel 1994 óta dolgozott együtt vezetőként, jól megértették és kiegészítették egymást. Nagy munkabírásának és segítőkész magatartásának is része volt az eredményességben. Változás történt a Közalkalmazotti Tanács összetételében is, annak vezetője Kelbertné Nun Ilona lett, új tagja pedig Geleszné Földváry Viktória.

2006 és 2008 augusztusa között eredményesen folytatódott az iskolaépület korszerűsítése, amelyben jelentős szerepe volt igazgatónk építész mivoltának. Bizonyos munkák elvégzése elodázhatatlanná vált: a tornaterem üvegtégla falának cseréje és a második emelet fűtésrendszerének teljes felújítása. Az üvegtégla fal megszüntetését két dolog sürgette, a balesetveszély és a szellőzés megoldatlansága. Mindkettőt megoldotta, hogy a tornaterem üvegtégla falazatát nyitható ablakokra cseréltük. Ugyanilyen cserére került a sor a Martinovics utcai homlokzaton, és az aulából első emeletre vezető lépcsőházban is. A 2. emeleti fűtésrendszer felújításának első lépéseként pedig sor került a 85-ös tanterem és a mellette lévő szakmai szertár fűtésének megjavítására. A "Szemünk fénye" program keretében zajlott a világítás korszerűsítése. A tanári folyosón is történt változtatás: beépítésre kerültek a tanári szoba és a vezetői irodák világító ablakai. Egy kulturáltan berendezett új angol szertár kialakítására is sor került, amely a korábbinál kedvezőbb munkafeltételeket biztosított angol nyelvtanárainknak. A korábbi angol szertár pedig az informatikusoké lett.

Ezekben az években már 100%-os terem kihasználással dolgoztunk. Szakképzési hozzájárulásokból, tanulóink összefüggő nyári termelési gyakorlatának keretében az alagsorban egy multimédiás termet alakítottunk ki, mely végső arculatát és funkcióját a 2009/2010-es tanévben nyerte el. Az interaktív táblával, projektorral, laptoppal, fax-géppel és fénymásolóval felszerelt 07-es médiaterem vizsgateremként is funkcionál. A modulrendszerű gyakorlati vizsga lebonyolításának egyik színtere. De nemcsak a vizsgaidőszakban van jelentős szerepe. Műszaki elméleti órákon és a szakképző évfolyamok gyakorlati csoportjainak foglalkozásain itt vetíthetők építési- és gyártástechnológiák, illetve a termékbemutató DVD-k. A tanműhelyek korszerűsítése a képzéshez és a vizsgáztatáshoz igazítva történt meg. Az asztalosműhely nagy értékű, modern gépeket kapott, az építőanyag laboratórium pedig átköltöztetéssel jutott nagyobb helyhez. Korábbi helyén útépítő gyakorló műhely lett.

Az alagsori előtérben és a műhelyekhez vezető folyosón önterülő beton és annak megszínezése tette esztétikusabbá a szakmai gyakorlatok helyszínét. 2006-ban szakképzési hozzájárulásként több mint 12 millió forintot kapott iskolánk. Ez biztosította 1,5 millió forint értékben a talajfúrónak a kiegészítését, 0,5 millió forint értékben lézeres távolságmérő, közel 2 millió forintért szerver gép vásárlását, lézer nyomtatók, projektorok, notebookok beszerzését közel 3 millió forintért, és 21 számítógépnek és monitornak a megvásárlását 5 millió forint értékben.

Számítógépparkunk ezekben az években is folyamatosan bővült és korszerűsödött. A gépállomány permanens növelésére és megújítására azért is szükség volt, mert csak így lehetett biztosítani az informatika érettségi technikai biztonságát, problémamentes lebonyolítását.

A könyvtárban is kiépítésre került három tanulói munkaállomás Internet hozzáférési lehetőséggel, a számítógépes nyelvi laborba pedig LCD monitorok kerültek.

Az év során a telefonközpont cseréje is megtörtént. A tanévben pályázatokon – Fejér Megyei Közoktatásáért Közalapítvány és Székesfehérvár önkormányzatának iskolai sport és sporteredményesség pályázatai – összesen egymillió forintot nyertünk. A könyvtári pályázatban megfogalmazott fejlesztési célok 85 ezer forint támogatást kaptak, így az 50 %-os önrésszel kiegészítve az állomány 170 ezer forint értékű dokumentummal gazdagodott.

A gyarapodás mellett komoly veszteség is ért bennünket, a Taliga-dűlői gyakorlóműhely elvesztése, amit egykor önerőből építettünk a Közúti Építő Vállalat tulajdonában lévő telken.
A Strabag, mint a terület új tulajdonosa, megkereste az intézményt, hogy az újabb eladás előtt felajánlja megvételre az épülethez tartozó telekrészt. Az iskolának szüksége volt a teljes közművel ellátott és felszerelt, közel 200 m² -es tanműhelyre, ezért a telekrészt önerőből, a szakképzési hozzájárulásból kívántuk megvásárolni. A Strabag partner volt, a két éves részletfizetést is elfogadta, de az önkormányzat – akinek egyébként nem került volna pénzébe – mint az iskola fenntartója, a vásárlást nem engedte. Sok egykori utas szíve is fájhat érte. A szegélykövezés megtanulása mellett ugyanis más élmények is kapcsolhatják őket a Taliga-dűlőhöz: a tanévet lezáró bográcsozások illata.

A minőségbiztosítás már az 1990-es évek második felében az oktatáspolitika egyik központi célkitűzése és jelszava volt, és az maradt a következő évtized során is. Így az ezzel kapcsolatos teendők minden tanév kiemelt feladatai között szerepeltek. Az iskolatörténet írójának nem feladata ezek gyakorlati hasznának megítélése, különösen akkor nem, ha résztvevőként láthatta, hogy mennyi kiváló tanár mennyi energiája fekszik ezekben a munkákban. A diákok esetében alkalmas a kiinduló helyzet: a bemenet mérésére, majd a megismételt mérésekkel a kimenet: a "hozzáadott pedagógiai érték" megállapítására. A tanári munka ilyen mérése azonban nem pótolja a külső ellenőrzést: a hozzáértő és a realitások talaján álló szakfelügyeletet, valamint az igazgató és helyetteseik rendszeres óralátogatásait és azok elemző, konstruktív megbeszéléseit.

A korábbi években már megkezdett minőségbiztosítási munka ebben a tanévben az IMIP teljes átdolgozásával és kiegészítésével, ennek során az egységes mérési-értékelési elvek kidolgozásával, a háttér kérdőívek összeállításával, az iskolai mérőlapok elkészítésével és azok bemérésével folytatódott, mindez a napi feladatok ellátása mellett történt.

A minőségügyi vezető Kassai Jánosné és a minőségirányítási csoport: Miklós Andrea, Szigeti-Szászné Nagy Csilla, Bartus Tamás munkájának eredményeként elkészült a törvényi változásoknak megfelelő Intézményi Minőségirányítási Program, az IMIP. Első nagy egysége a minőségpolitikáról, annak alapelveiről, céljairól, feladatairól, módszereiről szól, további fejezetei az intézményi minőségfejlesztési rendszert, a vezetői és tanári teljesítményértékelést, az önértékelést, a partneri igény és elégedettség mérést fejtik ki. Tartalmazza a teljesítményértékelés felhasználhatóságának elveit és lehetőségeit, a kompetenciamérési eredmények figyelembe vételének kötelezettségét, az IMIP végrehajtásának nevelőtestületi értékelését, a mérési-értékelési rendszer panaszkezelési rendjét, és mellékletként a háttér kérdőíveket is. Ezek a vezetői és tanári munkát mérik, és a partneri elvárásokat és elégedettséget kérdezik. A nagy munkával elkészült dokumentumot tantestületi jóváhagyása után, 2007 márciusában, szakértői véleményezésre adtuk át. Ezzel egy időben a minőségirányítási csoport kidolgozta a működési szabályzatát is, mely része lett az iskolai SZMSZ-nek.

A minőségbiztosítási csoport a tantestület más tagjaival kibővülve elkészítette a matematika, a szövegértés és az idegen nyelv kompetencia alapú mérőlapjait. Azokat Marczona Tamás mérés-értékelési szakértővel megbeszélte, majd próbaméréseken tesztelte, és ezt követően elvégezte a szükséges korrekciókat is. Ezeket a munkákat a mérési-értékelési csoport tagjai a tanév során folyamatosan végezték.

Az iskolai szintű méréshez saját mérőlapok készültek: a szövegértési Beke Marietta, a matematika Szabó Lilla és Várdai Lajosné munkája. Gépelésüket Beke Marietta és Pencsné Mészáros Erzsébet végezte. Miután a feladatlapokat a mérés-értékelési szakértő mérésre alkalmasnak mondta, a munkacsoport tagjai megszervezték annak lebonyolítását is.

A próbaméréseket 2007 tavaszán végeztük el. Ezt követte a mérőlapok feldolgozása és értékelése. Az eredményeket diákonként és feladattípusonként adatbázisban rögzítettük. A szakértő egyrészt ennek alapján készítette el az eredmények elemzését – erről Szigeti-Szászné Nagy Csillától előadást is hallottunk –, másrészt tette meg javaslatát néhány korrekcióra. Miután a mérőlapok szükséges módosításait annak készítői elvégezték, és újra bemérték, a következő tanévtől megkezdődhettek az iskolai kompetenciamérések.

Meghatároztuk a mérési időpontokat és évfolyamokat is. Szövegértésből és matematikából a kilencedik osztályos diákokat és mindig szeptemberben mérjük majd, és ugyanezt az évfolyamot a 11. osztályban is. Ők 10. osztályosként az országos mérésben vesznek részt. A negyedik mérésük az érettségi szövegértési és matematikai feladati lesznek. Így minden évfolyam négy felmérésben vesz részt: két iskolaiban és két országosban. A több ponton elvégzett mérésekkel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték.

Bár az országos kompetencia-mérések csak ezen a két területen mérnek, a nyelvi munkaközösség úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez a munkához: mérik a tanulók idegen nyelvi kompetenciáját és induló nyelvtudását. Mindkét nyelvből olyan feladatsort állítottak össze, amellyel megbízható módon mérhető a bemeneti (9. évfolyam) szint, és az ehhez képesti változás (10. évfolyam). Így egzaktabb módon lehet mérni a tanulók fejlődését, és feltárhatók azok a területek is, amelyekre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nyelvtanítás során. A feladatlapok összeállítása összetett, igényes feladat volt, mert nyelvi kompetencia-méréshez még nem készültek központi minta-feladatsorok. A nyelvi mérőlapok készítői angolból Geleszné Földváry Viktória, Nardai Márta, Hortobágyi Marina voltak, németből Lukács Józsefné és Winter Mónika.

A szakértő alkalmasnak találta azokat kompetencia-mérésre. Próbamérésként a tanév során két évfolyamot is mértek: a 9. évfolyamot ősszel, a 10. évfolyamot a tanév végén. Az így nyert tapasztalatok alapján átdolgozták és kiegészítették a feladatokat. Az idegen nyelvi kompetenciamérésekre a jövőben is a 9. évfolyam elején és a 10. évfolyam végé kerül majd sor.

A munkához a következő tanévtől a történelem szakosok is csalatkoztak. Szvoboda Ágnes mérőlapjai két területen mértek: egyrészt kompetenciákat, másrészt alapvető tantárgyi ismereteket.

Az általunk készített kompetencia alapú mérőlapokkal iskolai szintű méréseket végeztünk. Az országos kompetenciamérés a 10. évfolyam végén történik. Szaktanáraink úgy döntöttek, hogy vállalják az iskolában maradó feladatlapjainak kijavítását.

A közoktatási törvény módosítása szankciókat is tartalmaz az országos kompetenciamérés vonatkozásában. "Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés és értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felkérni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet."

Iskolánk 10. osztályosai mind a két mért területen az országos átlag felett vannak. A tanév kiemelt feladatai között szerepelt a bukások okainak feltárása és kijavításukra feladatterv készítése. Miközben a tanári munkánk célja mindig az volt, hogy tanítványaink eredményesek legyenek, a számok azt jelezték, hogy növekszik a bukások száma. Ennek tényével már az előző években is többször foglalkoztunk: kutattuk az okokat és kerestük a megoldási módokat. A 2006/2007-es tanévben a munkaközösségek kiemelt pedagógiai feladata volt a tantárgyi kudarcok okainak feltárása, és kezelésükre a jó válaszok megtalálása.

Annak ellenére, hogy tanítási munkánkban állandóan érvényesítve, és mindig is elismerve a tanári felelősséget, számba vettük azokat a tényeket, amelyek – tapasztalataink alapján – döntő módon járultak hozzá a tanulói sikertelenséghez.

A bukások okai amellett, hogy igen összetettek, legtöbbször nem iskola- és tantárgy-specifikusak. Tanulóink egy részének – országosan is a középiskolába kerülő diákok egyre növekvő hányadának – az előképzettsége nem megfelelő. Ennek tartalma azonban sokkal több mint a tantárgyi ismereteik hiányossága. Azt is jelenti, hogy nem elég fejlettek azok a képességeik és készségeik – anyanyelv ismeretük és használatuk, helyesírásuk, szövegértésük, fogalmi szintjük, általános műveltségük, koncentráló képességük – melyek megléte nélkülözhetetlen feltétele az értő, eredményes és örömteli tanulásnak. Hiányuk pedig tanulmányi kudarcokhoz, bukáshoz és iskolai örömtelenséghez vezet. A rosszul teljesítő tanulóink jelentős százaléka már hosszú évek óta görgeti maga előtt a problémákat, melyek csak egyre nagyobbak lesznek, és megoldásuk egyre több kitartást és akaraterőt igényelne. Csakhogy itt is gondok vannak. A kudarc legtöbbjüknél ugyanis a kötelességtudat és a szorgalom hiányára vezethető vissza. Sokan vannak olyanok is, akik nem ismerik a hatékony tanulási módszereket. Fáradékonyak, kicsi a terhelhetőségük, koncentrálási nehézségekkel küzdenek. Az egyre gyengébb felkészültséggel érkező diákok tanulási motivációja is alacsony. A tanulói értékrendben első helyen nem a tanulás áll, illetve szülői részről is több esetben már csak a kinyilatkoztatás szintjén. Egyre több az olyan tanuló is, aki rendezetlen családi körülményei, pszichés problémái miatt küzd tanulási nehézségekkel. A felsoroltak komoly szakmai, módszertani és emberi nehézséget okoznak tanárnak és diáknak egyaránt.

A bukások és az alulteljesítések felsorolásban megjelölt okai a megoldás nehézségeit is jelzik. Nem csak tanári erőfeszítéseket kívánnak, hanem tanulóit is. Csupán a tanári szándék tanulói erőfeszítés és munka nélkül nem hozza meg a várt eredményt. És kevés akkor is, ha az oktatáspolitika nem talál hatékony választ a tömegoktatás problémáira. Az iskolák számítógépekhez és Internethez juttatása, az interaktív táblák elterjesztése nagyon nagy előrelépések, de csak részproblémák kezelésére alkalmasak.

Lehetőségeink keretei között kerestük a megoldásokat. Kétségeink csak azért lehettek, mert korábban is alkalmaztuk már ezeket. A lehetséges megoldások számbavételét magunkkal kezdtük: javíthat az eredményeken a tanári módszertani megújulás is. A tanulóknál pedig a tanulás módszertani fejlesztés, valamint az egyes tantárgyak tanulási és tankönyvhasználati módszereinek tanítása. Nem halat szándékoztunk adni, hanem halászni akartuk megtanítani a segítségre szorulókat.

A kerettantervek bevezetésével, majd azt követően a tanulók heti óraszámának lefaragásával csökkentek az óraszámok, kevesebb idő maradt a gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére. Vita tárgyát képezheti, hogy mi a fontosabb: a tantárgy ütemtervének, a tanmenetnek a betartása – melyet ellenőriznek –, vagy addig ne lépjen tovább a tanár, az új anyaggal míg a tanulók zöme el nem sajátította a követelményeket, kockáztatva ezzel a lemaradást is. Választhatja-e tanár a lassabb haladási ütemet a tanmenet időarányos teljesítése helyett, veszélyeztetve ezzel a jó tanulók érdekeit is. Mindezeket szem előtt tartva törekszünk a még több órai gyakorlásra, de azon tény tanulókban történő tudatosítása mellett, hogy sokkal több egyéni erőfeszítésre van szükség: otthon többet kell tanulniuk, a házi feladatot a gyakorlás miatt kell otthon megírni és nem csak a szünetekben lemásolni azokat. Újra és újra felhívjuk a szülők és a diákok figyelmét, hogy az egyéni fejlesztés és felzárkóztatás, a kompetenciák gyakorlása miatt is éljenek a korrepetálások és érettségi előkészítők lehetőségeivel, és fogadják el, hogy érdekükben követeljük meg az azokon való részvételt.

Az előrelépéshez elengedhetetlen az is, hogy megoldást találjunk a kudarcok egyik fő okának, a motiválatlanságnak a megszüntetésére. A motiválásban sokat segíthetne a család és a társadalmi környezet is. Számos erőfeszítést teszünk annak érdekében, hogy tanítványainkkal láttassuk a tudás jelentőségét. A technika adta lehetőségek kihasználásával, változatos módszerekkel, konkrét példákkal érzékeltetjük, és bizonyítjuk a nyelvtudás jelentőségét, hogy miért fontos a történelem ismerete a világban való eligazodáshoz, az eszmei kiszolgáltatottság elkerüléséhez, hogy a magyar irodalom és történelem ismerete összekapcsol bennünket, hogy csak az anyanyelv biztos ismerete adhat kommunikációs szabadságot, hogy a műszaki ismeretekhez komoly matematika és fizika tudás is kell. A szakmai tárgyak életszerű példáin keresztül és a munkaterületek látogatásain megtapasztalhatják, hogy csak felkészülten lehet helytállni a gyakorlati életben. Ezt hallhatják a volt jákys diákokkal történő beszélgetéseken is.

Az elképzelések megvalósítása során értünk el eredményeket, de a gyökeres áttörés még várat magára. A tanév kiemelt feladataként szerepelt új képzések indításának kidolgozása. Iskolánk ezzel a szakmai kínálatát akarta bővíteni. A 2007/2008-as tanévtől új technikusi szakot kívántunk indítani. Ez az építőanyagipari technikusi szak. Felmerült az igény a közlekedésépítő-hídépítő technikusi szak indítására is. Sajnos egyik sem valósult meg.

A törvényi változások lehetőséget adtak a 9. évfolyamon a gyakorlat bevezetésére, a gyakorlati órák helyi tantervbe történő beépítésére. Az iskolavezetés és a szakmai munkaközösség véleménye szerint ezzel meg kell várni azt, hogy ismertek legyenek az új OKJ-s képzés központi programjai, és tisztázott legyen, hogy az emelt szintű szakmai oktatásban milyen követelményeket kell elsajátítani. Ez 2007-ben várható, akkor kell újra gondolni majd a lehetőséget.

A tanév pozitív és negatív változásokat is hozott. A 2006/2007-es tanév egyik pozitív újdonságát a jogszabályi változások eredményezték. A levelező tagozaton eddig csak választható érettségi tárgy volt az idegen nyelv, a tanulmányaikat most megkezdőknek már kötelező tárgya lesz. Így a 2009/2010-es tanévben végez majd az a levelező évfolyam, amelyik idegen nyelvből is tesz érettségi vizsgát. Elkészült a könyvtárpedagógiai program és a könytárhasználati ismeretek tantárgyközi tanterve, az oktatás ezek alapján történt. A tanév során 49 alkalommal került sor könyv- és könyvtárhasználati foglalkozásokra magyar, informatika és osztályfőnöki órák keretében a 9., 10. és 12. évfolyamon.

Bevezetésre kerültek olyan változtatások is, melyek pedagógus kedélyeket borzoló és felzaklató, tanári pénztárcákat vékonyító események voltak. Ezek sorába tartozott 2005 szeptemberétől a túlóra maximum szigorú betartása, a 2006/2007-es tanévben az elrendelt, de ki nem fizetett órák ténye, 2007. szeptember 1-jétől a kötelező óraszám felemelése és ezzel egy időben a túlórák kéthavi elszámolására történő áttérés egy nem tökéletesen működő program alapján. Az ingyen elrendelhető két óra a tanítási órán kívüli foglalkozásokra vonatkozott, és azokat érintette akiknek kevesebb túlórája volt a törvényben meghatározott maximumnál. Ők csak akkor kaphattak fizetett túlórát, ha előtte a két ingyen órát megtartották. Mindez annak ellenére is felháborodást okozott, hogy a tantestület számos tagja már ellenszolgáltatás nélkül tartott korrepetálásokat és érettségi előkészítőket. Ez a kifizethető túlórák maximálása és a járulékos órák radikális elvonása miatt kialakult helyzet következménye volt.<

Hosszú hetekre adott délutáni és esti elfoglaltságot, hogy az új teljesítmény elszámoláshoz összeállítsuk "a munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében pedagógus munkakörben ellátott feladatok" dokumentumát. Azt kellett rögzítenünk, hogy mi az a tanítási órán kívüli tanári munka, ami az iskolában, és mi az, ami otthon végezhető. Kidolgoztatták velünk a munkaidő nyilvántartás szabályait, a nyilvántartást egyénenként végeztük. Miután a munkával elkészültünk és elkezdtük a nyilvántartás vezetését is, az egész abbamaradt.

Az események sorában a műszaki hetek rendezvényei megkülönböztetett jelentőséggel bírtak. Több mint tíz cég közreműködésével szakmai bemutatók voltak és változatos előadások hangzottak el. Szőke Ferenc szakmai előadásának témája "A vasúti közlekedés jövője Magyarországon" volt, dr. Tóth Ernő kiállítással egybekötött előadása a "Hidak esztétikája" címet viselte. A Közutas Szakmai Napon a Kraiburg Strail magyarországi képviselője tartott órát a strail-rendszerű közúti átjárók kivitelezéséről.

A székesfehérvári buszpályaudvar átépítését nem csak a helyszínen láthatták diákjaink. A tervezési fázisban vendégeink voltak a tervező csoport tagjai, és bemutatták a változatok sokféleségét és a végleges megoldás szükségességét. 2006 decemberében dr. Tócsányi Zoltán a 2006-os fizikai Nobel-díj kapcsán a világegyetem tágulásáról és vizsgálatáról tartott előadást. Könyvkiállítással is emlékeztünk az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. Az angol és a német kultúra megismerésére országismereti vetélkedő volt, és ugyanilyen versenyt tartottunk magyar művelődéstörténetből is. Iskolai sportéletünket a röplabda, kosárlabda, labdarúgás, sakk és floorball sportágak jellemezték. A KTE és a MÁV Pályagazdálkodási Főmérnöksége ebben a tanévben is sokat segített a szakmai látogatások megszervezésében. A magasépítők szakmai programjához pedig – az elmúlt évekhez hasonlóan – kiemelkedő segítséget kaptunk az egykori tanítványtól, Grabarics Gábortól, a Wienerbergertől és a Ferrobetontól. Köszönjük támogató együttműködésüket!

Diákjaink a múlt év után most is felkereshették Érden, méghozzá kétszer is az egyedülálló műszaki megoldásokkal készülő közúti aluljáró építését. Így a kezdéstől az átadás előtti pillanatig részesei lehettek az építésnek. Az Érdre történő utazás során a vasúti pálya mentén olyan helyeken is megálltak, ahol vasúti alépítményi szigetelési módokat láthattak. Megnézhették az érdi öreg híd, a közel 100 éves betonhíd lebontását is. Belépési engedélyt kaptunk a 4-es metró építkezési területére is, így tanulóink megint egy olyan helyre látogathattak, amely mások számára tilos.

A vasúti pályaudvaron tartott rendkívüli tanórák keretében TVG-n bejárhattak egy szakaszt, vágánykapcsolásokat nézhettek végig, kitérő bemérést végeztek, és felmehettek a "torony"-ba is, ahol az állomás működését mutatták be nekik. Kevesek számára megadatott és kivételes élmény volt az épülő dunaújvárosi híd beúsztatásának, befordításának megtekintése. A tantestület szakmai kiránduláson Közép-Európa legnagyobb téglagyárát láthatta Bátaszéken, és felkereste a Bátaapáti atomhulladék temetőt is. A különböző versenyeken szép eredményeket értek el iskolánk tanulói. Az informatikai szakmai tanulmányi versenyen Szakter Roland (14.D) első, Horváth Ádám (14.D) ötödik lett. A magasépítő OSZTV-n Kovács Gábor 14.B osztályos tanuló harmadik helyezést ért el.

Varga Kitti 11.C német nyelvből megnyerte a nyelvi versenyt, felkészítő tanára Winter Mónika volt. Schulfreund Magazin "Spiel und Gewinn" Levelező Nyelvi Versenyen Rézman Zsuzsanna 11.B 260 versenyző közül a Tees-Országismeret kategóriában 7. helyezést ért el. Nyelvtanára Winter Mónika, felkészítését földrajz szakos kollégánk, Székely Imre is segítette.

Ezekben az években diákjaink tömegesen tették le sikeresen az ECDL vizsgát, bizonyítva ezzel azt, hogy az iskolai informatikaképzés jó színvonalú. Az ECDL vizsgák szervezésében és a jó eredményekben a legtöbbet Szabóné Szommer Ildikó, Pencsné Mészáros Erzsébet és Tóth Adrienn tették.

"A kő marad…" című, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére rendezett vers- és prózamondó versenyen Skordai Andrea 9.D osztályos tanuló 3. helyezett lett.

Eredményesen szerepeltünk a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata által az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére kiírt versenyen. A két hónapos felkészülés és felkészítés eredményeként a város szakközépiskolái közül egyedüli szakközépiskolás csapatként másodikként jutottunk a döntőbe, ahol a VI. helyen végeztünk. A csapat tagjai Horváth Timea, Koncz Krisztián, Preszter Balázs 12.A osztályos tanulók voltak, felkészítő tanáruk Szvoboda Ágnes.

2007/2008-as tanév

A 2007/2008-as tanévben nappali tagozaton 23 osztályban 655 diák tanult, a levelező tagozaton 8 osztályban 148 hallgató.

Egy tanévre lett a tantestület tagja Kiss Balázs Sándor testnevelő, Hunyár Ferenc pedig tanév közben változtatott iskolát. Kémia óráit óraadóként György László vette át.

Az év végén ment nyugdíjba Csillag György gyakorlatioktatás-vezető, aki hosszú évek óta ebben a tisztségben irányította a gyakorlati képzést. Hozzáértése, szervező és előkészítő tevékenysége, higgadt magatartása nemcsak a közvetlen munkatársait segítette szakmai munkájukban, hanem az elméleti tárgyakat tanító kollégáit is. Segítőkészségét pedig a tantestület minden tagja tapasztalhatta. Beosztását Bartus Tamás vette át, akitől pedig Vajnai Endréné a magasépítő munkaközösség vezetését.

Ennek a tanévnek a végén hagyta abba több évtizedes eredményes tanári munkáját Varga Imre is. Kezdetben tanárként, később műszaki igazgatóhelyettesként, majd nyugdíjba vonulása után egészen a 2008/2009-es tanévig fáradhatatlanul, teljes szívvel szolgálta az iskola ügyét, és volt meghatározó egyénisége a földméréstan tantárgynak és ezzel az útépítők OSZTV-s sikereinek is. Tankönyve más iskolák diákjait is bevezette a geodézia rejtelmeibe. A Jáky iránti elkötelezettsége, precíz munkavégzése és munkabírása tanítványt és kollégát egyaránt elismerésre késztetett.

2008 januárjában az iskolaalapítók egyikét, Éva nénit kísértük utolsó útjára. Az energiával teli, mindig jó kedvű és örökéletűnek hitt Velencei Lászlóné, Bótfy Évától vettünk végső búcsút, aki 83. életévében is teljes értékű életet élt. A tanítás és a tanítványok iránti elkötelezettsége, vitalitása és derűje példa értékű volt mindazok számára, akik ismerhették őt. Az iskolatörténet írója is a szerencsések közé tartozott. Megragadó egyéniségét tükrözi, hogy a temetésén a tanítványok nevében szóló Kiss Éva nem búcsúzott tőle, hanem szólt hozzá: „Drága Éva néni! Szigorú, de igazságos és következetes voltál, minden diák érezte a felé irányuló szeretetedet, gondoskodásodat. A diákok ezreinek kedvence voltál, nem volt olyan osztálytalálkozó, amelyre Te ne lettél volna hivatalos. Éva néni! Köszönöm mindazt a sok jót, amit a tarisznyánkba tettél. A diákévek után a Közlekedéstudományi Egyesületben találkoztunk újból rendszeresen, Te akkor már nyugdíjas voltál. Tanárunkból barátunk lettél. Példát mutattál nekünk az ékesszólásban, a vidámságban, optimizmusban, életigenlésben. Törékenységed hihetetlen erőt és energiát rejtett. Éva néni drága! Nem búcsúzunk, csak elköszönünk, mert mindenki addig létezik, ameddig szeretettel emlékeznek rá, amíg a mások szívében tovább él, amíg minden nap úgy emlegetjük, mintha még mindig köztünk volna. Isten veled Éva néni! Hiányozni fogsz nekünk, már most hiányzol. ”

Iskolatörténetünk ezzel a tanévvel zárul majd, de ne maradjon megörökítés nélkül, hogy 2009 októberében újra temettünk. Súlyos betegség után 80. életévében elhunyt iskolánkat 1970 és 1991 között vezető Puspán Béla igazgató úr.

Sokan és sokat köszönhetünk neki. Tanítványai szeretettel emlékezhetnek a nagy tudású, szigorú, de mindig emberséges tanárukra, tantestülete az iskolát eredményesen vezető igazgatóra, és arra is, hogy úgy végezhették nagy önállósággal a munkájukat, hogy közben számíthattak felelősségteljes magatartására, segítségére és támogatására. Köszönhetjük neki a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságát, emberi tisztességét. Tisztelte a munkatársait, és – a rendszerváltás időszakában néhány helyét kereső emberének kivételével – nagy tiszteletet kapott.

Végakaratát teljesítve nevünkben is Lada Csaba búcsúzott tőle, aki élete legnagyobb megtiszteltetésének mondta ezt. "Tisztelt és szeretett Puspán Béla tanár úr, igazgató úr! Kell ott fenn egy ország, hiszen Veled ismét eltávozik oda egy jó ember és egy nagy pedagógus személyiség."

A fájdalmas búcsúzások után térjünk vissza a hétköznapokhoz. Két eredményes sport pályázatunk volt, 600 ezer forint értékben. Szakképzési hozzájárulásként 10 millió 149 ezer forintot kaptunk. A székesfehérvári iskolák közül elsőként nálunk valósult meg az intézményi WEB-OPAC, melynek segítségégével honlapunkról mindenki számára elérhető lett könyvtárunk online katalógusa. A szoftver folyamatos fejlesztésének eredményeként iskolánk könyvtárának állománya egy olyan központi adatbázis része lett, amelyben online virtuális könyvtárként 7 ország 1300 könyvtárának állománya vált kereshetővé. A modul rendszerű képzés és vizsga a szakképzésnek nemzetközi példákat követő újabb átalakítását jelentette, célként a korszerűséget és a gyakorlat központúságot megfogalmazva. Bevezetése az oktatásunkban sajnos már megszokott módon: a feltételek biztosítása nélkül történt.

Iskolánkban a 2006/2007-es tanévben kezdődtek az előkészítés munkálati, a részletes kimunkálás ennek a tanévnek volt a feladata. Ezt segítették azok a tanácskozások, melyek témája a szakmai oktatás volt. Ilyen volt a kerettanterven belül tanítandó műszaki tárgyak tantárgyi tartalmainak egyeztetése az érettségire való felkészítés érdekében, és a modulok iskolarendszerben történő taníthatóságához a tanmenet készítésére történő felkészítés. Ez a – bonyolult módon megfogalmazott – téma azt jelzi, hogy a modul rendszerű képzés és vizsga eredetileg iskolán kívüli képzési mód volt, és úgy döntöttek annak magyarországi bevezetéséről, hogy iskolarendszerű képzésben nálunk azt nem próbálták ki. Ennek lett következménye, hogy iskolai keretekben változtatások nélkül nem lehetett megvalósítani. A modulokat tantárgyasítva, és azokat a modul előírásainak megfelelően átalakítva lehetett csak bevinni az új képzést az iskolákba. Az új tantárgyak szemlélete lett más, lényege talán a komplex és a kompetencia kifejezésekkel írható le. Mivel kimenetkor a képesítő vizsgán az elsajátított kompetenciákat kell majd értékelni, így az oktatásnak is kompetencia alapúnak kellett lenni. Mind a két szakképző évfolyamon megjelent a szakmai idegen nyelv oktatása is.

A moduláris szakképzés óraterveinek és helyi tanterveinek kialakítása szakértő segítségével történt meg, a tanmeneteket iskolánk tanárai állították össze. A közlekedésépítő technikusok tanmenetét Szigeti-Szászné Nagy Csilla, a magasépítőkét Bartus Tamás, az informatikus technikusokét dr. Hegyi Ferenc készítette. A modul rendszerű oktatás a 2008/2009-es tanévben kezdődött, az első modul rendszerű vizsga a 2009/2010-es tanév végén lesz. Az addig érvényben lévő képesítő vizsgán építési szakirányban a fő tantárgyakból írásban és szóban is vizsgáznak a jelöltek, valamint két részből álló gyakorlati vizsgát tesznek. Ezen egyrészt fizikai munkagyakorlat a feladat, pl. vasszerelés, csempézés, zsaluzat készítés, szegélykövezés, másrészt elmélet igényes része is van: földmérési feladat vagy építőanyag laborvizsgálat. A térinformatikusoknak komplex írásbeli és komplex szóbeli vizsgát kell tenniük. Az ő gyakorlati vizsgájuk a szakdolgozat, és annak a szóbeli vizsgán történő megvédése.

A modulos vizsga majd ezekhez képest hoz nagy változást, pl. a vizsgázó a gyakorlati vizsgán irányít és nem végrehajt, a csoport komplex módon old meg feladatokat, a képesítő vizsgán idegen nyelvi feladatok is szerepelnek, pl. szakmai szöveg fordítása, hivatalos levél írása. A modulos képzés eredményeiről, a modulos vizsga gyakorlatáról majd a következő iskolatörtének szólhat részletesen és megbízható módon. Minőségbiztosítási területen a 2007/2008-as tanév feladata az iskolai és az országos kompetenciamérések elvégzése, a minőségbiztosítási programban megfogalmazottak teljesítése volt. A tanévet belső mérésekkel kezdtük. A 9. és a 11. évfolyamokon matematika és szövegértés mérés történt az előző tanévben összeállított és kipróbált mérőlapokkal. Angol és német nyelvből a 9. és 10. osztályosok írtak, ugyancsak a kifejlesztett feladatlapokkal dolgoztak. A 9. és 10. évfolyamon megkezdtük a háttérvizsgálatokat is: háttérkérdőívek kitöltésére került sor. Feldolgozásukhoz kialakítottunk egy kódolási rendszert, így minden adatbázisba kerülő diák korrekten lesz mérhető. Az osztályfőnökök a háttérkérdőívek alapján személyenként láthatják, kivel kell beszélgetés vagy interjú formájában a vizsgálatot folytatni.

A minőségbiztosítási program végrehajtását jelentették a partneri mérések is. Ebben a tanévben a partneri elégedettség mérés a tanárokon kívül kiterjedt a tanulókra és a szülőkre is. A felmérés után elkészült a kérdőívek feldolgozása, és az eredmények ismeretében intézkedési terv is született. Az IMIP feladatainak teljesítése volt a vezetők és a pedagógusok elkezdett teljesítmény értékelése is, valamint az országos mérés-értékelés eredményeinek elemzése. Kijavítottuk a 2007-es országos kompetenciamérés iskolánkban maradt matematika és szövegértés feladatlapjait is. Ez annak ellenére is szolgált tapasztalatokkal, hogy nem fértünk hozzá az országos adatbeviteli bázishoz. 2008 tavaszán a 10. osztályosok megírták az országos kompetenciamérést, javítása és feldolgozása központilag készült, és az eredményét a következő tanévben ismerhettük meg.

A tanév során új dokumentumként készült el a Pedagógusok etikai kódexe. Készítői Kozma Péter, Pencsné Mészáros Erzsébet, Szvoboda Ágnes és Tóth Adrienn voltak. Az etikai kódex olyan területeken és kérdésekben fogalmaz meg elvárásokat, amelyekről jogszabályok nem rendelkeznek. Olyan normákat határoz meg, melyek követésével az iskola tanárai, alkalmazottai, tanulói hozzájárulnak az emberi kapcsolatok megerősítéséhez és minőségének emeléséhez, a harmonikus együttélés, a szakmai munkát segítő jó közérzet megteremtéséhez, a közös célok megvalósításához.

A tanév végén kezdtünk el foglalkozni az óratervek esetleges módosításával. Minden szakterület „ádáz” küzdelmet folytatott azért, hogy ne vesztese, hanem nyertese legyen a változtatásoknak, vagy megőrizze kedvező pozícióját. Bizonyos prioritásokat megfogalmaztunk, ezek közül a két legfontosabb a kötelező érettségi tárgy és iskolánk műszaki jellegének szempontjai voltak. Végül úgy döntöttünk, hogy a munkát a következő tanévre halasztjuk. Így a 2008/2009-es tanévben a munkaközösségek több hetes egymás közötti egyeztetése után több változatot is készítettünk, de már mint tagintézmény. Ezt a munkát elvégezte a többi társintézmény is, de végül a tervezetek nem kerültek a "nagy" tantestület elé.

Az idegen nyelvek nyertesei lettek volna a változtatásnak, elérték volna azt, amit évek óta szerettek volna: a német és az angol órák számának emelését. Nem lett új óraterv, de „találtak” egy másik kedvező megoldást. A 2008/2009-es tanévben a térinformatikus osztályok kezdő csoportjaiban szülői beleegyezéssel valósult meg a heti + 1 angol nyelvóra. Ez a 2009/2010-es tanévben kibővült. Szülői beleegyezéssel a 9. és a 12. évfolyam mindegyik csoportjában + 1 német vagy angol óra került az órarendbe, és megvalósult a 10. és a 11. évfolyam térinformatikus nyelvi csoportjainak + 1 angol órája is.

Az új óraterv másik nyertese a történelem lett volna. Megérdemelte volna azt, mert a kötelező érettségi tárgyak közül a legalacsonyabb óraszámmal rendelkezik, és csoportbontás sincs. Az iskolatörténet írója szeretné és reméli, hogy a történelem tantárgy számára kedvezőbb óratervek a közeljövőben megvalósulhatnak, még ha gyakorlati élvezője ennek már nem is lehet.

Rendezvényekben és programokban egyaránt bővelkedő tanév volt a 2007/2008-as. Ismét házigazdák voltunk. 2007. október 22. – november 7. között a franciaországi Montpellier városából érkezett diákcsoportot fogadtuk. Szakmai tapasztalatcserére érkeztek hozzánk, de természetesen más programokat is szerveztünk számukra. Nemcsak városunk nevezetességeit ismerhették meg, kirándultak Veszprémbe, jártak a Balatonnál, látták a Velencei-tavat, Martonvásárt, Nadapot és Velencét, megismerhették Esztergom és a Dunakanyar szépségeit. Szakmai kirándulásokon is voltak. Láthatták a jelentős dunai hidakat, és nemcsak Budapesten, hanem Dunaföldvárnál, Dunaújvárosnál és Szekszárdnál is, gyárlátogatásokon vettek részt a Ferrobetonnál és a Dunaferrnél. Szakmai munkát végeztek az Útépparknál, és szakmai munkaként is és emlékként is az iskola udvarára egy padot készítettek. Élményekben gazdagon tértek haza. Sajnos még nem volt módunkban viszonozni a látogatásukat.

A Műszaki Heteken termékforgalmazók mutatkoztak be, de nemcsak a termékeikkel tették ezt, hanem előadásaikkal is. Pályázatok kerültek kiírásra. "Építési hibák", "Szép épületek", "Jövő háza", "Népi építészet emlékei lakóhelyemen" témákban. A feldolgozási módok szabadon voltak megválaszthatóak. Lehettek makettek, szabadkézi vagy műszaki rajzok és fotók is. A pályamunkák kiállításra kerültek.

A szűkebb és tágabb környékünkön folyó nagyberuházások lehetővé tették, hogy diákjaink remek tanulmányi utakat tehessenek. Ismét járhattak a metróépítkezésen, megnézték az M0-ás összekötő hídját, a budapesti Imax mozit. A székesfehérvári murvás parkoló leendő mélygarázsának építésénél talajfúrások szemlélői lehettek.

De nemcsak műszaki témában voltak pályázatok, rendezvények és kirándulások. Az előző évekhez hasonlóan kiírtuk a diák írók és költők pályázatát, majd közösen elemeztük a beérkezett verseket és novellákat. Értékeltük azokat a pályamunkákat is, melyeket a reformkori étkezés, öltözködés és oktatás témákban készítettek a 11. évfolyam tanulói. A Jáky-napon történelmi előadások hangzottak el "Tartótisztek és ügynökök 1956 után" és "Fejér megye címere és zászlaja" témákban. Az előadók a Fejér Megyei Levéltár munkatársai Czetz Balázs és az egykori jákys diák, Vitek Gábor voltak.

Irodalmi sétát is tettünk. Székesfehérvár irodalmi helyszíneinek és emlékhelyeinek felkeresését követően a látottakból vetélkedőt tartottunk. Voltunk egy másik sétán is. Diákok tartottak angol nyelvű idegenvezetést a város nevezetességeiről. Sokan voltak résztvevői a pákozdi honvédelmi előadásnak, melyet az emlékmű és a múzeum megtekintése követett. Mások a Titanic kiállítást nézték meg Budapesten. A színházlátogatások is sokaknak jelentettek élményt. A Nemzeti Színház és a Vörösmarty Színház előadásai sikert arattak diákjaink körében. Újdonság volt az angol nyelvű színházi előadás. A müncheni American Drama Group Theatre székesfehérvári előadásán tanítványaink a The Canterville Ghost című művet látták.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen két jó eredmény született. Az informatikusok versenyén Kovács Zoltán 14.D osztályos tanuló harmadik helyezett lett, a magasépítők versenyén Poroszlai Péter 14.B osztályos tanuló pedig a hatodik helyen végzett. A Mikovinyi Sámuel Térinformatikai Emlékversenyen a 14.D osztály több tanulója volt eredményes. A negyvenöt induló között Kovács Zoltán harmadik, Právetz Tamás negyedik, Csillahó Tamás ötödik, Csép Adrienn hetedik lett. Felkészítő tanáraik Csepcsényi Lajosné és Tóth László voltak. Az Útravaló program Út az érettségihez alprogram 2007-es pályázatán 5 tanulónk nyert 5 mentorral, a továbbfutó programban 7 tanuló vett részt 5 mentorral.

Ezekben az években a kiadók tankönyvbemutatói és szakmai konferenciái jó lehetőségei voltak a tanári tájékozódásnak. Mindannyian jártunk ezekre. Nemcsak a kiadványaikat mutatták be, módszertani tanácsokat is adtak, bemutató órákat tartottak. Ezek sorában kell megemlíteni a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Műszaki Kiadó, az MM Publication, Oxford University Press, Huber, Longman tankönyvbemutatóit. Utóbbiakkal nyelvszakos tanáraink jó kapcsolatot alakítottak ki. Ennek eredménye, hogy ingyenes illetve kedvezményes árú segédkönyveket tudtak beszerezni. Így tudják jutalmazni is az angol szóbeli érettségin legjobban teljesítő tanítványaikat.

Az új tankönyvekkel és segédkönyvekkel való tanári megismerkedést sokban segítette Miklós Andrea is, aki hosszú évek óta szervezi diákjaink tankönyv-ellátását. Ugyancsak az utóbbi években ismerkedtünk meg a digitális táblák használatának lehetőségeivel, és kezdtük meg azok beszerzését. Az angol tanárok kommunikációs képességük fejlesztésére és tanítási tapasztalatcserére angol anyanyelvű tanárhoz jártak heti egy alkalommal, akivel aktuális témákról kötetlen angol nyelvű beszélgetést folytattak. Könyvtárosunk "Könyvtárosok mentálhigiénéje: önismeret és konfliktuskezelés" témában tartott továbbképzés résztvevője volt.

A műszaki tárgyakat tanítók hallgatói voltak a "Hiány-képzések – képzési hiányok" szakmai konferenciának, az AXIS legújabb felhasználási módjai (statika, szilárdságtan, tervezői program) bemutatónak és a "Mérőállomások legújabb alkalmazási lehetőségei a geodéziában" programnak. A Jáky szakmailag és módszertanilag felkészült tanárai nyelvvizsgákon, középszintű érettségi vizsgák elnökeiként, emelt szintű vizsgák kérdező tanáraiként és elnökeiként is tevékenykedtek. Winter Mónika, Kelbertné Nun Ilona, Kozma Péter, Várdai Lajosné és Tamás Ferenc neve után csak azért nem szerepel több név, mert a saját érettségiztető kötelezettségeik ezt nem tették lehetővé.

2007 őszén hidegzuhanyként értek azok a tények, amelyek az Oktatási Iroda "Javaslat a szakképző intézmények átszervezésére" címet viselő dokumentumában voltak olvashatók. Az irat a TISZK, a Térségi Integrált Szakképző Központ rendszerének létrehozásáról szólt. Az önkormányzat az indokok között említette, hogy a törvényi változások következtében 2008. szeptember 1-jétől szakképzési hozzájárulást már csak így lehet kapni, az Uniós pályázatokon is csak 1500 főnél nagyobb szakképző intézmény indulhat, és a takarékosság sem utolsó szempont. Az iskola vezetői számára egy szakmai tanácskozáson már korábban is kiderült, hogy a szakképzésben szervezeti változások lesznek. Ott hét változatát mutatták be a TISZK lehetséges módozatainak.

A törvényi előírásokat követve október 1-ig kellett egy szándéknyilatkozatot tenni, hogy kivel kívánunk társulni. Iskolánk kevés résztvevővel és nagy önállósággal kívánta kialakítani az új szervezetet. De az a szervezeti forma, amit mi javasoltunk, elvetésre került.

November elején az Oktatási Bizottság két TISZK felállítása mellett döntött. Iskolánk ebben az előterjesztésben még abban a csoportban szerepelt, melynek iskoláiban túlnyomórészt szakmunkásképzés folyt, de szakmailag nem azonos szakmák oktatása. Egyhangú volt a döntése a tantestületnek. Javasoltuk a másik csoportba történő átkerülésünket, ahol érettségit és szakképesítést adó iskolák voltak. Így kerültünk abba a TISZK-be, ahová most tartozunk: I. István Kereskedelmi és Közgazdasági Középiskola, Bugát Pál Egészségügyi és Környezetvédelmi Szakképző Iskola, Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola, Jáky József Műszaki Szakközépiskola.

„Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 302/2008. (VI. 19.) sz. határozata alapján a Jáky József Műszaki Szakközépiskola megszüntető okirata

A megszűnő intézmény neve: Jáky József Műszaki Szakközépiskola

Székhely: 8000 Székesfehérvár, Deák Ferenc utca 11.

A megszűnés időpontja: 2008. július 31.

Jogutód intézmény: Belvárosi I. István Középiskola

A megszűnő intézmény Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 302/2008. (VI- 19.) sz. határozata alapján a Belvárosi I. István Középiskola tagintézményévé válik.”

Az új szervezet vezetői: az igazgató Kindl Márta, igazgatóhelyettesek: Motikáné Tóth Éva és Kozma Péter. Tagintézményvezető Császárné Boros Erzsébet, helyettese Bartus Tamás, gyakorlatioktatás-vezető Bezzeg Ilona, helyettese Kántor József.

Az iskola nevében már semmi nem utal a képzés jellegére: Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye. Tanulóinknak a Jákyval létrejött tanulói jogviszonyát a megszűnés nem érintette, az folyamatos maradt a jogutód intézménnyel. „A diákok ugyanabban a képzésben, ugyanazon iskolaépületben folytatják tanulmányaikat, mint amely képzésben eddig részt vettek, amely helyszínre eddig jártak, csak az intézmény jogi státusza, neve, vezetési struktúrája változik .”

Ez a "csak" nagyon sok mindent takar. Hogy valójában mi minden változott meg, hogy melyek az elszenvedett veszteségek, és vannak-e nyereségei ennek az előkészítetlen és kapkodva végrehajtott változtatásnak, arról majd a következő iskolatörténet szól.